Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)

Első rész. Csonttan - A koponya csontjai - Az agykoponya csontjai

A koponya és csontjai.

49

főleg a rágó készülék csontvázát képezi, s egyes érzékszervek befogadására szolgáló üregeket (szem- és orrüreg) alkot.

A) AZ AG\KOPONYA CSONTJAI.

Az agykoponya 7 csontból áll, melyek fekvésük szerint következőképen osztatnak fel:

a) koponya-alapi csontok.

\. Nyakszirtcsont.

2. Ékcsont.

3—4. Halántékcsontok.

b) Koponya-boltozati csontok.

5—6. Falcsontok.

7. Homlokcsont.

E két csoport csontjai nemcsak fekvésükben különböznek egymástól, hanem abban is. hogy az alap csontjainak tömegesebb része porezogóból csontosodik (primär csontok), míg lemez alakú részük az egész koponyaboltozat csontjaival együtt hártyából (secundär csontok).

Az agykoponya

általános

viszonyai.

Az agykoponya tojásdad alakú, hátulsó vége széles, az elülső keskeny, hossztengelye előre és kissé felfelé halad. Megkülönböztetünk rajta fejtetőt (calvaria) és koponyaalap-ot (basis cranii). A fejtető elülső része a homlok (frons), felső része a fejtető (vertex), hátulsó része a nyakszirt (occiput). Ellentétben az occiputtal a fej homloki részét sinciput-nak is nevezik. Az oldalokon a ha- lánték-ot (planum temporale) a felső lialántéki vonal (tinea temporalis superior) határolja.

A koponyatető lapos, sima felületű csontokból áll, melyek csipkés csontszélek egymásba kapaszkodása, varratok (suturae) útján függnek össze egymással. A csontok a koponya- tetőn két esontlemez-ből (lamina externa et interna) állanak, melyek közölt csontbél (diploe) van; ebben visszeres

Dr Schmidt T.: Az anatómia alapvonalai.