Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
II. Érzéstelenítés
64 használjuk. Törekedtek volna villamos árammal is érzésteleníteni. Sőt Richardson „Volta narcotismus“ név alatt az áramot olyképen használta, hogy a villamsarki végeket hódító folyadékokba mártotta s azután hosszabb ideig az érzéstelenítendő helyre tartotta. A villamosság azonban mint olyan érzéstelenítő, melynek alkalmazása mellett kis sebészi műtétek fájdalom nélkül lennének végrehajthatók el nem ismertetett s így ez irányban becscsel nem bir. Balesetek műtéteknél. Balesetek egész sora érheti a beteget műtéteknél; az •érzéstelenítés azok számát egyréezt csökkentette, másrészt növelte. Műtétek után — fertőztelenítő eljárásunk óta — azok nem remélt fokban apadtak. A balesetek foka különböző. Majd átmenetiek azok, majd súlyosak sőt végzetesek következményeikben. Ilyenek, el nem altatott betegeken: elájulás. Ez, az agynak hirtelenül létrejövő vérszegénysége, melyet legtöbbször idegbefolyás által okozott nagyfokú léghiány s szívgyengeség, néha, de a vértelenítő eljárás birtoka óta ritkán, vérveszteség hoz létre. Elkerülése végett ajánlatos, hogy a beteget fekvő helyzetben vessük műtét alá vagy legalább ülő helyzetben. Bekövetkeztekor fektessük a beteget egészen hanyatt, minden a vérkeringést akadályozó ruhát oldjunk meg, sőt hatályosabb eljárásunk, ha a végtagok ele- vátiója által a vért nagyobb mennyiségben juttatjuk a szív ás agy felé, intézkedve, hogy a fej és mell a lejtő legalacsonyabb pontján feküdjék. Ne keresgéljünk ilyenkor még puha fekvőhelyet, hanem fektessük a beteget egyszerűen a padozatra. Legtöbb esetben e nyugott intézkedésünk czélra vezet. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a környezeti idegekre ható izgató ingereket sem. Minthogy rövid ideig tartó hirtelen hideg az idegeket ingerfogékonyabbakká és izgat- hatóbbakká teszi, azért a beteg arczába, mellére hideg vizet