Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
II. Érzéstelenítés
65 csapunk. Az érző idegekre történő izgató hatás visszahajló úton a légző központra is befolyással van; a légzések gyorsabbak s mélyebbek lesznek. Ilyen ingerek továbbá a dör- zsölgetés, aether és ammoniakos gőzök rövid ideig tartó beleheltetése, az orr-garatnyákhártyának csiklandozása, ami helyett azonban inkább a mesterséges légzés műveletéhez fogunk. Ha a beteg némileg magához tér, cognaccal, erős borral élesszük. Ha az ájulás oka nagy vérveszteség, úgy végső esetben a vérátömlesztés volna mentő szerünk, amit azonban oly hirtelen kivinni alig van módunkban s igy az autotransfusióhoz, izgató allövetekhez s ha rendelkezésünkre áll, villanyos ingerhez folyamodunk. Levegő behatolása a viszerekbe. A veszély foka függ a betolult levegő mennyiségétől s a behatolás gyorsaságától. Ha kis mennyiségű levegő jut a viszérbe, vagy ha mennyisége nagyobb is, de ha az nem rohamosan, hanem lassan hatol be, akkor a veszély kisebb. Ájulás, görcsök lehetnek következményei e balesetnek, anélkül, hogy az életet kioltanák. De ha gyorsan rohan nagy mennyiségű levegő a viszérbe, a létrejövő vérkeringési s idegközponti zavar mintegy villámcsapásra ölheti meg a beteget. A mellkas felső nyilása közelében (région clangereuse) fekvő viszerek (jugularis interna, externa, subclavia, axillaris, de a vena femoralis is) azok, melyeknél fokozott a veszély a belégzési szívó hatás folytán. Az utóbbi elősegítő mozzanathoz járul még a viszereknek e helyütt bőnyékbe való rögzítése, mi azok összeesését megakadályozza. Hasonló körülmény forog fenn, e viszereknek kemény daganatokba való beágyalásakor. Legveszedelmesebb pedig ily viszonyok között az ér oldalsérülése. Sajátságos bugyborékoló zörej vészjele a levegő behatolásának. Néha mi következménye sincs e balesetnek; a levegő újra kiürül. Máskor csakhamar aggály, ájulás, nehéz légzés, reszketés, rángó görcsök lépnek fel, mely tünetek között kimúlik a beteg. A halált külömböző módon akarják megfejteni. Legvalószínűbb Panum véleménye, hogy léghólyagok a tüdőütérbe jutva, elzárják a véráram útját a balsziv s az agy felé. Hogy a veszélyt elkerüljük, az illető tájakon megkettőztetett figyelemmel operálunk, sőt ha a veszély beállására van okunk gondolni, már elővigyázati Schmid Hugó : Sebészi műtét.an. 5
