Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)

III. Fejezet. A légzőszervek megbetegedései - B) Gége és légcső

68

III. fejezet. A légzőszervek megbetegedései.

szében tüdőtuberkulózisból másodlagosan keletkezik azáltal, hogy a bacillu.it tartalmazó köpet áthaladása közben fertőzi a gégét.

Anatómiai tekintetben a gégetuberkulózis épúgy viselkedik, mint más

473. ábra. Gümös fekély a gégében és a légcsőben.

Körner, Lehrbuch der Ohren-, Nasen- u. Kehlkopfkrankheiten. 1IT. Aufl. Wiesbaden. Bergmann 1912.

nyálkahártyák tuberkulózisa; gü- mős beszűrődések és fekélyek (1. I* k. 151. 1.) alakjában jelentkezik, amelyeknek kedvenc helye a hátsó, a két hangszalag közt fekvő, regio interarytaenoideá-nak nevezett tendet ; itten göbös beszűrődés folytán papillaszerű, hegyes növedékek képződnek, amelyek hamar szétesnek és akkor szabálytalan, kráterszerű, csipkés, szürke színű fekélyek maradnak hátra. A hangszalagokon kezdetben pír és duzzanat látszik, később fekélyes szétesés is, amikor is a hangszalagon gyakran

474. ábra. Syphilises fekélyek és hegek a gégében a porc lecsupaszításával. Türe k, Atlas zur Klinik der Kehlk ipfkrank- heiten. Wien. Braumüller, 1866.

jellegzetes hosszirányú hasadék mutatkozik. Az álhangszalagokon, az arye- piglottikus redőkön és a gégefedőn is keletkezhetnek beszűrődmények és fekélyek, amelyek további lap szerinti terjeszkedés és részben összefolyás útján gyakran nagy terjedelmet érnek el és kiterjedt pusztításokat okozhatnak. Emellett elég számos'miharis és submiliaris tuberkulumot lehet látni.