Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - C) Nyirokerek
C) Syiroherek. 61 repet ; így tehát azt kell feltételeznünk, hogy főként a varixoknál a gyüjtőerek falai előbb helybeli elváltozásokat szenvednek, amelyek a tágulást megindítják. Sok esetben talán a gyűjtőér falának és környezetének gyulladása működik közre ; mivel továbbá phlebectasiák nem ritkán öröklődnek, ennélfogva a gyűjtőéi' falának veleszületett gyengesége is tekintetbe veendő. Phlebectasiák különösen bizonyos gyűjtőér- területeken fordulnak elő gyakrabban, még pedig leginkább az alszáron, a végbélnyílás körül, az ondózsinóron (az alszár varixai, haemorrhoi- dalis csomók és varicocele). A phlebectasiák következményei közül elsősorban említendő a thrombusok képződésére való hajlamosság, amelyek szervülhetnek és el is meszesedhetnek (gyűjt őérkövek, phlebolit ok). A phlebectasiás szervekben gyakran további következmények állanak be : a nyálkahártyákon hurutok, a külbőrön először az epidermis sorvadása, ekcema, oedema és nyirokpangás, továbbá az irha és a bőralatti kötőszövet túltengése, sőt a csonthártyáé is, úgy hogy elepüantiasisszerű megvastago- dások jönnek létre (elephantiasis phlebectatica lymphatica 1. I. k. 195. 1.). Gyulladásos folyamatok, főként könnyű mechanikai sérülések következtében is makacs fekélyek képződnek, az ú. n. varixos alszár fekélyek (1. IX. fej.). A gyüjtőér merev és törékeny falának repedése folytán igen veszélyes vérzések keletkezhetnek. (A phlebectasiák viselkedését az egyes szervekben 1. ezeknél). Aneurysmák és varixok egyidejű jelenléte esetén a verő- és gyűjtőeres rendszer közt közlekedés jöhet létre ; e tekintetben megkülönböztethető : 1. Aneurysma varicosum, megrepedt aneurysma áttörése (következményesen) kitágult gytijtőérbe. 2. Varix aneurysmaticus: Ha sérülés következtében verő- és gyüjtőér egyidejűleg nyílik meg és a nyílások közvetlenül egyesülnek, akkor a vér a verőérből egyenesen a gyüjtőérbe áramlik és az utóbbi kitágulását hozza létre. Ectasia capillaris. Hajszálértágulat. Valamely hajszálérterület kitágulása vagy veleszületett vagy szerzett. Az első alak leggyakrabban a bőrben mint naevus vasculosus fordul elő. (I. k. 193. 1.) Szerzett hajszálértágulat pangások és idősült gyulladások nyomán fejlődik. C) Nyirokerek. A nyirokerek leggyakoribb kóros elváltozása a hevenyés nyirokér- gyulladás (lymphangitis acuta), amely gyulladásos gócokból felszívódott anyagok vagy mikroorganismusok hatására keletkezik. Gyakran ez közvetíti a gyulladás átterjedését az ereded i góctól a nyirokcsomókig ; az utóbbiak azonban megbetegedhetnek anélkül is, hogy lymphangitis menne előre. Hevenyés nyirokérgyulladásnál a nyirokerek fala beszűrődött, az adventitiában nem ritkán apró vérzések vannak ; az intima endothelsejtjei duzzadtak és lehámlanak ; a nyirokerek belsejében gyakran nyirokthrombusok képződnek. A nyirokerek lobos falai és vérbő környékük az előbbiek lefutásának megfelelően vörös csikók alakjában mutatkoznak, amelyek a bőrön nagyon szembeötlően áttűnnek és egészen a nyirokcsomókig terjednek. Genyes lymphangitis fertőzött sebekből vagy különböző szervek genyes gyulladásaiból történő genyfelszívódás utján jön létre; itt a nyirokér falának genyes beszűrődése mellett a nyirokerek belsejében genyes vagy genyes-rostonyás, gyakran szemcsésen szétesett tömegek vagy ellágyult nyirokthrombusok halmozódnak fel, mimellett a nyirokerek vastag, sárgás, göbös tapintatú kötegekké duzzadnak meg. A genyes beszűrődés a környezetre is átterjedhet és ebben vagy a legközelebb fekvő nyirokcsomókban tályogképződést okozhat ; végül a vér fertőzése által sepsises vagy pyaemiás általános megbetegedések támadhatnak.
