Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
I. Fejezet. A vér és vérképzőszervek betegségei - C) Nyirokcsomók
H 1. fejezet. A vét' és a vérképző szervek betegségei. rekeszekre osztja. A retikulum rostjai a nyirokcsomót átszövő hálózatot alkotnak, melyeknek hézagait endothelsejtek bélelik ki. 2. Lymphoid szövetet, amelyben a lymphocyták keletkeznek (I. k. 103.1.) és amely egyrészt tüszőket (folliculus) tartalmazó kéregből, másrészt íollikuláris nyalábokat tartalmazó bélállományból van összetéve. b'zámos tüsző közepén csiraközpont van, melyben gyakran nagyobb számú mitosis látható. A tüszők lymphocytákból állanak, a csiraközpontok lvmphoblastokból. 3. A ttyirok- sinusokat, amelyek a tüszők (ill. tüszőnyalábok) és a gerendázat közt fentmaradó helyet foglalják el, endothellel béleltek, a be- és kilépő nyirokerekkel összefüggnek és a nyirok által átáramoltatnak. A nyirokerek, amelyek a szövetek nedvhézagaiból erednek és innen a nyirkot a nyirokcsomókhoz vezetik, a lymphával együtt az ehhez keveredett károg anyagokat iá odaózállitják. így pl. az a nyirok, amely a tüdő nyirokereiben az alveolnsokból a bronchialis mirigyekhez folyik, magával odaviszi a belehelt por nagy részét. Genyedő sebekből, általában gyulladásos területekről, a gyulladást okozók a nyirokerekbe és innen a nyirokcsomókba kerülnek. Különböző apró testecskék részben vándorsejtek által szállíttatnak tovább, amelyek mint ((falósejtek)) port, baktériumokat stb. bekebeleznek és a nyirokcsomókba hurcolnak el. Az idegen anyagok elsősorban a nyiroksinusokban, később a tüszőkben rakódnak le. Toxikus anyagok is elszállíttatnak a nyirokcsomókba. Ezáltal már megvan adva a lehetőség a nyirokcsomók sokféle megbetegedéseire, ezt még azonban fokozza a nyirokrendszer ama sajátsága, hogy a hozzávezetett anyagokat visszatartja és hogy a korpuszkuláris elemekre nézve mint ázürő szerepel; ezáltal idejük marad a gyulladást okozóknak a letelepedésre és tevékenységük kifejtésére; másrészt azonban a nyirokcsomók ezáltal sokszor képesek a szervezetet valamely ártalom továbbterjedésétől megóvni. A szűrő tevékenységen kívül a nyirokcsomóknak másik feladata lymphocytákat szállítani a vér, illetve a szervezet számára. A nyirokcsomók leírt viselkedése érthetővé teszi, hogy oly gyakori másodlagos megbetegedéseik előszeretettel tájékok szerint lépnek fel és hogy a különböző szervek bántalmainál elsősorban bizonyos szomszédos nyirokcsomók csoportjai betegszenek meg: így anginánál vagy a szájüreg betegségeinél a nyak nyirokcsomói, a nemi szervek bántalmainál elsősorban a lágyéki, tüdőbajoknál a bronchialis nyirokcsomók betegszenek meg. Sokkal ritkábban, mint a nyirokerek elágazási területeiről, jutnak káros anyagok a vérárammal a nyirokcsomókba. Így némely általános fertőző megbetegedésnél bizonyára főként toxikus anyagok behatására - a legkülönbözőbb testtájak számos nyirokcsomója megdagad. A környéken levő vérzéseknél a vérsejtek a nyirokutakon át a nyirokcsomókba jutnak, még pedig először a nyiroksinusokba; «vérfelszívódás». Később a vértestek helyén gyakran vastartalmú pigment található. Akiit lymphadenitis különösen hevenyés fertőző betegségeknél, továbbá széteső daganatok közelében keletkezik. Gyulladásos bővérűség, exsudatio és a hajszálerekből történő sejtkivándorlás mellett elsősorban a nyiroksinusok leukocytás beszürődése jön létre (1. fent), azonkívül a sinusok recézetének hézagait kibélelő endothelsejtek burjánzanak és lehámla- nak; a lehámlott sejtek a sinusokban felhalmozódnak - sinuskatarrhus; azután ehhez a tüszők lymphoidszövetének hyperplasiája is hozzájárul. Puszta szemmel vizsgálva, a nyirokcsomók legtöbbnyire csoportosan vannak megduzzadva, metszéslapjuk vörös, egynemű, velőszerű és kisebb vérzésekkel is behintett. Némely fertőzésnél, mint pl. lépfenénél, súlyos vérzéses, ismét más esetekben (typhus abdominalis, pestis, diphtheria) elhalásos
