Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)

I. Fejezet. A vér és vérképzőszervek betegségei - C) Nyirokcsomók

G) Nyirokcsomók. 13 A családi jellegű, nagysejtű Gaiiclier-íéle splenomegaliánnk nevezett megbetegedésnél a lépben, nyirokcsomókban, csontvelőben, májban burjánzást talá­lunk, amely nagy, valószinűleg a retikulum vagy az endothel sejtjeiből származó elemekből áll. Később vérzések és másodlagos vérelváltozások keletkeznek. A trópusokon előfordul egy vérszegénységgel, bőrvérzésekkel stb. járó lépmeg- nagyobbodás, az indiai kala-azar. Ezt az ú. n. Leishinan-Donovan-féle testecs- kék, trypanosomák okozzák, amelyek a pulpa nagy phagocytáiba vannak bezárva. Számos fertőzőbetegségnél stb., különösen diphtheriánál és bronchopneumoniá- nál a tüszők közepén nagy sejtek tűnnek fel, amelyek lymphocytákból és endothel- sejtekből keletkeznek ; ezen sejtek részben el vannak halva, némelvikben erős ma°’­szétesés is látható (4á7-ik ábra). Daganatok a lépben ritkák ; különösen az elsődlegesek, amelyek közt előfordulnak fibromák, myxo- mák, lipomák, chondromák, sarco- mák és angiomák (haunangiomák = cavernomák és lymphangiomák); még leggyakrabban áttételes sarco- macsomók találhatók ; a környe­zetből (gyomor, pancreas felől) gyakran terjednek át karcinomák a lép szövetére. Az állati élősdiek közül a lépben ritka esetekben pentasto- mum denticulatum, echinococcus és cysticercus található, továbbá újabb vizsgálatok szerint a fent­em 1 ít ett trypanosomák. 427. ábra. Nagy világos sejtek a lép egy tüszőjének közepén (diphtheriánál). Sérülések, szakadások. Mint említettük, igen nagy lépduzzanatnál külö­nösen, ha a szövet ellágyult vagy elgenyedt, repedések jöhetnek létre, amelyek halálos hasüri vérzéssel ill. genyes hashártyagyulladással járhatnak. Körülírt apró tokrepedéseket gyakran találunk lépduzzanatnál, mikor is a pulpa szövetének a kis sérülésen való kitüremkedése által ú. n. «lépsérv» keletkezésére adnak alkalmat; ezek mint barnás, gombalakú kiemelkedések mutatkoznak, főként a lép elülső szélén ; ily helyeken azután a hashártya epitheljének lefüződése folytán gyakran képződnek tiszta folyadékkal telt apró tömlők. Gyakrabban, mint spontán, jönnek létre a lép kiterjedt szakadásai erőszakos behatás miatt különösen akkor, amikor a lép duzzadt. Kisebb beszakadások hegképződés által gyógyulhatnak. Torzképződések és helyzetváltozások. A lép hiányozhat (igen ritkán), avagy veleszületett vagy szerzett hibás elhelyezést mutathat (alienia, situs inversus, hernia). Idősült lépdaganatnál a szervnek súly- gyarapodása következtében szalagjai meglazulhatnak és meghosszabbod­hatnak s a lép mélyebben a hasüregbe szállhat le,— vándorlép. Gyakran találhatók elszórt vagy lefűződött csírokból származó kis melléklépek, néha nagy számban. Ezekben is ugyanazon elváltozások, pl. amyloid- elfajulás, fejlődnek ki, mint a főiépben. A lép rendellenes lebenyezettséget is mutathat. Nagy tömlők a lépben ritkák, olykor tömlős vesével (l.ott) együtt fordulnak elő. C) Nyirokcsomók. A nyirokcsomókban három alkatrészt különböztetnek meg ; 1. A kötőszöveti részeket, azaz a tokot, gerendákat és retikulumot, amelyek a nyirokcsomó támasztó szövetét alkotják. A gerendázat a tokból hatol be a nyirokcsomóba es annak belsejét

Next

/
Thumbnails
Contents