Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
I. Fejezet. A vér és vérképzőszervek betegségei - B) Lép
12 I. fejezet. A vér és a vérképző szervek betegségei. Eleinte kisebbek, mint a léptüszők, a metszéslapon kiemelkednek, köny- nyebben kikaparhatok, mint a follikulusok és a csakhamar bekövetkező elsajtosodás miatt szárazak, sárgásak. Szövettanilag különböznek a léptüszőktől egyrészt érnélküliségük, másrészt szerkezetük (epitheloidsejtek, óriássejtek, elsajtosodás stb.) által. Egyes, lencsényi és — ritkán — igen nagy kongloméráfgümck a lépben leggyakrabban gyermekeknél fordulnak elő, még pedig más szervek idősült tuberkulózisával együttesen ; a nagy csomók ellágyulása folytán üregek képződhetnek. Syphilisnél a lép gyakran idősült indurativ hyperplasiát mutat, óyphilióeó .splenomegalia; ritkábbak benne a gummák. Veleázületett luesnél az újszülöttek lépe állandóan nagyobbodott és súlya legalább is 426. ábra. Tuberkulum a lépben, az elhalt góc körül hyalin kötőszövet, mint gyógyulási tendencia jele. A központban sajt. Kívül rostos tok. kétszer-háromszor akkora, mint a normálisé. Az interstitialis szövet itt is többé-kevésbbé megvastagodott. A pulpa is hyperplasiás. Vérképzősejtek gócai mutatják, hogy a syphilis okozta fejlődési gátlás mellett a lép még vérképző képességgel rendelkezik. Azonkívül a nagyobb és kisebb erek falaiban sejtes beszűrődés látható. A vér elemeinek újjáképződésével járó hyperplasiás folyamatokat anaemiával, leukaemiával, a csontvelő elpusztulásával (osteosclerosis, daganatok stb.) kapcsolatban már másutt említettük. A lépdaganat májcirrhosisnál igen nagyméreteket érhet el; előfordul, hogy legelőbb a lépnagvobbodás jelentkezik. Egyúttal hasvízkór és sárgaság áll fenn. Ilyesmit tapasztalunk a Banti-féle betegségnél. Lényege és hovátartozandósága még teljesen homályban van. Némelyik esetet valódi cirrhosisnak tekintették, különösen előtérbe lépő splenomegaliával ; más eseteket syphilisre vezettek vissza; a gyakran nagyon előtérbe nyomuló anaemia vérmegbetegedésre is mutat, mint alapjelenségre. De helyesebbnek látszik csakis az olyan eseteket Banti-kórnak tekinteni, melyeknél a splenomegalia az elsődleges, mely előbb a tüszők, majd a pulpának rostos átalakulásán alapszik és amelyhez később társul a májcirrhosis.
