Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
I. Fejezet. A vér és vérképzőszervek betegségei - A) Vér
A) A vér. o bon azok fiatalabb alakjai (myelocyták, myeloblastok) vagy ú. n. izgalmi alakok is. Az egyszerű, másodlagos leukocytosissal ellentétben a leukaemia (leukocythaemia) progresszív állapotot jelent, amely a vérképző szervek elváltozásaihoz csatlakozik (leukíemiás myelosis és lymphadenosis), és amelynél a fehér vérsejtek nemcsak megszaporodnak, hanem különböző alakjaik egymáshoz való mennyiségi viszonya is változást szenved. E betegségek különböző alakjairól már az I. k. 260. és következő lapjain volt szó. A leukaemia legsúlyosabb eseteiben a vérnek már puszta szemmel is látható feltűnő tulajdonságai vannak : világos, málnaszínű, sőt néha zavarosszürke, vagy akár szürkéssárga, genyszerű. Emellett a szívben és a nagy erekben kevés világos agyagszínű alvadékot találunk, amelyek nagyobbrészt leukocytákból állanak. A leukamemiának nevezett kórképben elsődleges anaemia mellett a lympho- cyták és myelocyták relatív megszaporodásával találkozunk. E kórkép értelmezése még bizonytalan. A fehér vérsejtek számának csökkenése — leukopenia, hypoleu- koeytosis — gyakori bevezetője a fehér vérsejtek megszaporodásának; előfordul egyes fertőző betegségeknél, különösen typhus abdominalisnál. A lymphocyták gyarapodása — lymphocytosis — is előfordul kezdeti lymphocytacsökkenés után, így skarlátnál, a typhus későbbi stádiumaiban stb. c) A vér folyadékának qualitativ változásai és a benne előforduló idegen eleinek. A vérmennyiség változásairól 1. I. k. 368. lapot. Mindazon fentebb említett feltételek mellett, amelyek a vörös vérsejtek elpusztulására és kilúgozására vezetnek (II. k. 4 lap), haemoglobinaemia jön létre, és ennek folyományakép haemoglobinuria, azaz az (oldott) vérfestéknek a vizelettel való kiválasztása. Bizonyos mérgeket, melyek (néha az idegrendszerre való erős hatásuk mellett) különösen a vért nagymértékben megváltoztálják, vérmérgeknek (I. 299. lap) nevezünk. Ezek egyrészt a vérfesték (haemoglobin) megváltoztatása által hatnak, amellyel másféle vegyületet alkothatnak, másrészt a vörös vérsejtek elroncsolása által. Idetartoznak többek közt a szénoxyd, a cyanhydrogén és cyankalium, a kénhydrogén, a nitrobenzol, arzénhydrogén, szénkéneg, klórsavas kálium, amylnitrit stb. A szélioxyd-mérgezés többnyire széngőz vagy világítógáz belélegzése folytán jön létre és a hcemoglobinnak szénoxycl-haemoglobinná való átváltoztatása áltál hat, amely utóbbi nehezebben szétbontható vegyidet, mint az OHB.* Szénoxydmérgezésnél a vér feltűnően világos, híg, vastagabb rétegben cseresznyepiros és a hullafoltok is feltűnően világos vörös színűek. Cyanliydrogénnal és * A COHB kimutatása vagy spektroskoppal történik, amikor a COHB két, a OHB-éhoz hasonló elnyelési csíkot mutat, amelyek azonban ezzel ellentétben, redukáló szerek (mint kén- dioxyd) hozzáadására nem tűnnek el; kimutatható továbbá a Hoppe-Seyler-íéle natriumpróbával : a vérhez kétszer annyi nátronlúgot (13 spec, súly) keverünk; míg a rendes vér ilyenkor szeny- nyes vöröses-barna tömeggé változik, addig a COHB-os vér cinnóbervörös színt mutat.
