Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)

Kórokok - VII. fejezet. Paraziták - A) Növényi élősdiek - I. Baktériumok

A) Növényi élősdiek. 321 34í). ábra. Bacterium coli pyelonephritisnél. tárgyalandó bacterium colival. (Részletesebben írnak erről a bakteriológiai tan­könyvek; a szérumdiagnózisra és agglutinációra nézve 1. a 314. oldalt). A typhusról a II. részben szólunk. A typhusbeteg véréből legtöbbször már nagyon korán lehet a bacillust ki­tenyészteni. A beteg emberen kívül a typhusbacillus jelenlétét oly vízben és talajban is kimutatták, a melyek typbusbetegek ürülékével voltak szenyezve. A typhusbacillushoz közel áll a különböző (A, B és C) változatokban előforduló paratyphusbacillus ; emberre nézve is pathogen és a typhusbacillustól szinte csak szérumdiagnózis és agglutináció által különíthető el. A baktérium coli commune (Escherich) közeli rokonságban van a typhusbacillussal és morfológiai, vala­mint tenyészetekben való viselkedését illetőleg sok tekin­tetben hasonlít hozzá. A kolibacillus nagyon gyakran előforduló, azonban mindezideig még nem egészen élesen elhatárolt baktériumfajta. Az emberi vastagbél állandó lakója és gyakran található (valószínűleg a vastagbélből beván­dorolva) a hullák májában, epeutaiban és veséjében. Rendes viszonyok közt teljesen ártalmatlan, bizonyos kö­rülmények között azonban intoxikációt (typhushoz- és kolerához hasonló megbetegedést) okozhat, de közvetlenül mint fertőzésokozó is fejthet ki pathogén hatást. A koli- hacillus gyakran szerepel mint peritonitis, cystitis, ureth­ritis, pyelonephritis és genyedéses nephritis, májtályogok, valamint cholangitis és cholecystitis előidézője; a bél megbetegedéseinél, bélhurkok kizáródásánál, a bél nyák­hártyájának gyulladásánál, bélsdrpangásnál stb. a kolibacterium áthatolhat a bél­falon és genyes peritonitist okozhat. Ritkábban fordul elő a bacterium coli tüdő­gyulladásnál, csecsemők meningitisénél, icterus gravisnál, a Winckel-féle betegség­nél, melaena neonatorumnál, gyermekágyi tóznál, sebfertőzéseknél stb. Talán némely esetben myelitist is okoz. Kisérletileg a bacterium colival tályogokat és septikaemiát sikerül létrehozni. A testen kívül található a bacterium coli a csatornalében, de kútvízben is előfordulnak hasonló alakok. A bacterium coli számos egymástól lényegesen különböző változatban található. A bacillus dyseuterise ; a (nem tropikus) vérhas előidézője önálló mozgás­sal nem biró, gramnegativ pálczika. Két főtypusa van, — a Shiga-Kruse-féle és a Flexner-féle — továbbá számos hasonló úgynevezett pseudodysenteriabacillus léte­zik. A dysenteriabacillus alakra, tenyészeteire stb. nézve a typusbacillushoz hason­lít. A hozzá hasonló bacillusoktól való megkülönbözte­tésre szolgál elsősorban az agglutinációs és az erjedési próba. A proleus, bacterium vulgare (Hauser). Első nevét különféle alakban való előfordulásának köszönheti; talál­ható t. i. vékony pálczikák, hosszú fonalak, spirálisan csavarodott fonalak stb. alakjában. A proteusnak önálló mozgása van és különböző változatokban fordul elő. Typusos rothadási idéz elő és igen gyakran található rot­hadó húsban, poshadt vízben, a levegőben, sőt egészséges emberek emésztőcsatornájában is. Okozója a húsmérgezések egyrészének és hasonló intoxikációknak, de gyakran előfor­dul a kolibakteriummal és más fertőzést okozó baktériumok­kal együtt hólyaghurutoknál, eves phlegmonéknál, tályo­gokban, tüdőüszkösödésnél, evesen bomló karcinomákban stb.; mint egyedüli fertőzéstokozót találták a Weil-féle beteg­se'pnél; ezen fertőzéses ikterusnál az infekciót egy esetben tisztátalan vízben történt fürdésre lehetett visszavezetni. Bacterium septicsemiae haemorrhagicae; rövid vastag pálczika leke­rekített végekkel, Gram szerint nem festhető. Közönséges festésnél sajátszerűen viselkedik: a pálczikáknak t. i. csak a végei festődnek meg, míg a középső rész testetlen marad, úgy hogy két egymás mellett fekvő kokkusz benyomását teszi (úgy­nevezett polusfestés). A pálcikák mozdulatlanok. Valószínűleg ebbe a csoportba tar­toznak a tyúkkolerát, a házinyúl septikaemiá]át, a (német) sertésvészt, a marhavészt stb. előidéző baktériumok. 350. ábra. Bacterium coli commune. Geny perito- nitisnél. (Seifert-Müller nyomán.) Schtnaus: Kórbonctan. 21

Next

/
Thumbnails
Contents