Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
Kórokok - VII. fejezet. Paraziták - A) Növényi élősdiek - I. Baktériumok
320 VII. fejezet. Paraziták. szerint elszíntelenedik. Gyakran idéz elő tüdőgyulladást és bronchitist; különben is gyulladásos és genyedéses folyamatokat hoz létre és a vérbe is átmehet. A bacterium pneumoniae egerekre nézve pathogén ; ezek a mikroba befecskendezése után septikaemiában pusztulnak el. Egészséges embernél a szájnyálban és az orrváladékban fordul elő. Hasonló baktériumfajta okozza a ló mellbaját; a Friedländer-féle baktériumhoz hasonlít továbbá a rhinoskle- v romabacillus (Frisch), amelyet a különösen Kelet-Európábán állandóan előforduló rhinoscleroma okozójául tekintenek. Található a sklero- mában, az orr- és légzőszervek szö- vetelkeményedéssel járó krónikus megbetegedésénél, különösen a Mi- kuliczról elnevezett nagy világos sejtekben. Iufluenzabacillus (Pfeiffer), nagyon kicsiny, rövid pálczika lekerekített végekkel, gyakran kettesével egymáshoz tapadva, Gram módszere szerint nem festhető, mozdulatlan; influenzások köpetében fordul elő, különösen a genysejtek belsejében ; a légzőutakban erős hurutokat okoz és gyakran nagy mennyiségben van a tüdő belsejében is, a hol lobularis (góczos) tüdőgyulladást idéz elő; okozhat azonkívül pleuritist és pericarditist is. A koponyaüregbe is bejuthat és meningitist és encephalitist idézhet elő. Gyakran fordulnak elő mellette más fertőzést okozók is az influenzánál. Az influenzabacillus majomra átvihető. A testen kívül eddig még nem találták. Közel állanak hozzá az úgynevezett «pseudo-influenzabacil- lusok». Az influenzabacillustól nem lehet megkülönböztetni a Koch és Weeks által némely conjunctivitis éknél talált bacillust, amelyet e szerzőkről neveztek el. Bacterium tussis convuLsivse, tojásdad vag)- rövid pál- v 1 ’’ czika alakkal bír, a szamárhurut typusos eseteiben meglehetősen szabályszerűen található a köpetben. Typhusbacillus (Eberth, Gaffky) rövid, vastag pálczikákat, ritkábban rövid fonalakat alkotó egyébként meglehetősen sok alakban fordul elő. A végein gyakran mutatkoznak fénylő pólustestecskék ; spórát nem hoz létre. A typhusbacillus élénk önálló mozgást végez és köröskörül csillangók- kal van ellátva. A Gram-módszer szerint nem festhető. Typhusbetegeknél a béltartalomban, továbbá különösen a lépben és a nyirokcsomókban található és pedig mindig kis halmazokban ; ezenkívül gyakran találták még a roseolák vérében is. A typhusnak úgynevezett komplikációi közül is sokat maga a typhusbacillus, illetve annak toxinjai okoznatc; találták az agy- és gerinczvelő burkainak savós és genyes gyulladásainál, továbbá az epeutak- ban, a tüdőben, a vesében, a csontvelőben, valamint különböző szervekben orbánczos és phlegmonés megbetegedéseknél.Más esetekben a typhus komplikáczióinál más gyulladást okozókkal, különösen staphylokokkuszokkal és streptokkuszokkal való vegyes fertőzés forog fenn. A typhusfertőzés közvetlenül vagy közvetve emberről emberre terjed át. E tekintetben az úgynevezett bacillusrejtők játszanak szerepet, azaz olyanok, a kik typhuson már átestek és gyakran évekig hordanak bacillusokat az epehólyagjukban. Állatoknál a szervezetbe juttatott typhusbacillus rendesen csak intoxikációt hoz létre, de újabban sikerült igazi typhusos folyamatot kísérletileg előidézni. Diagnosztikailag figyelemreméltó a typhusbacillus hasonlósága a mindjárt 347. ábra. Typhusbacillus /1009, 348. ábra. Typhusbacillus-embolia a lépben. 345. ábra. Friedlcender-féle pneumococcus. (Bacterium pneumoniae) ("I OOP, 346. ábra. Influenzabacillus. Tiszta tenyészet. (Seifert-Müller nyomán.)
