Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
Kórokok - VII. fejezet. Paraziták - A) Növényi élősdiek - I. Baktériumok
VII. FEJEZET. Paraziták. A paraziták (élősdiek) olyan élőlények, amelyek idegen élőlényekben vagy élőlényeken (gazdákon) állandóan vagy időlegesen élősködnek; az utóbbiaktól táplálékuknak legalább is egy részét elvonják, de másként is kártékonyak lehetnek (pathogen baktériumok). Evvel ellentélben a symbiosis több különböző fajú élőlénynek együttélését jelenti anélkül, hogy egymásra károsan hatnának. Ilyenféle viselkedést úgy a növényi mint az állatvilágban tapasztalhatunk. Az emberek parazitáit növényi és állati élősdiekre oszthatjuk. A) Növényi élősdiek. A növényi paraziták kizárólag a kryptogámok alacsonyabb családjaiba, még pedig az úgynevezett hasadó gombák vagy baktériumok vagy pedig a tulajdonképeni gombák osztályába tartoznak, mely utóbbiak közül a penészgombák és az egyszerűbb szerkezetű sarjadzó gombák különböztethetők meg. I. Baktériumok, a) A baktériumok alakjai. A legfontosabb szerepet a baktériumok (scliizomyceták, haóadó gombák) játszszák ; ezen igen egyszerű szerkezetű, egysejtű mikroorganizmusok nagyságát 1 1000 mm-ben (1 y) vagy ennek törtrészeiben fejezzük ki. Egyszerű szerkezetük miatt a baktériumok alaki változatossága igen csekély, úgy hogy pusztán morphologiai viselkedésük szerint csak igen kevés fajt lehetne megkülönböztetni. Alak szerint három főcsoport különböztethető meg: 1. Kokkusok, alakjuk gömbölyű vagy legalább megközelítően az; 2. Bacillusok, testök hosszabb, mint vastagsági átmérőjük és emiatt pálcikaszerüek ; 3. Spirillumok, amelyeknek dugó- húzószerüen csavarodott testük van. Xémely bacillus többalakúságot — dolymorphiát — mutat, mint pl. a pestis kórokozója. Egyes, eddig kétségkívül baktériumoknak tartott alakoknál valódi elágazódást mutattak ki, azaz ágképződést egyes bakteriumsejtekben, amint ez az úgynevezett
