Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
Kórokok - VI. fejezet. Külső kórokok (a parasitákon kívül) és hatásaik - I. Mechnikai kórokok - II. Thermikus kórokok
C) Kórokok. VI. FEJEZET. Külső kórokok (a parazitákon kívül) és hatásaik. Ide tartoznak elsősorban az élő kórokozók, a paraziták, de ezeket külön fejezetben fogjuk tárgyalni. E helyen a többi külső ártalmakat fogjuk röviden összefoglalni. I. Mechanikai kórokok. Ezek nagyrészt a klinikai pathologia és különösen a sebészet körébe tartoznak és a modern baleseti törvényeknél fogva nagy jelentőségre tettek szert. Mechanikai ártalmaknak a szövetekre való behatásánál egyrészt közvetlenül betegséget okozó, másrészt csak betegséget kiváltó hatásról van szó. Áttekintésünket röviden a következőkép fogjuk beosztani: A) Mechanikai ártalmak (traumák) fertőzés nélkül. Mint beható erők itten a következők jönnek tekintetbe : először a nyomás; ennek hatása, erőssége és főként tartama szerint különböző, de függ egyúttal az illető szövettől, annak rugalmasságától, alapjától stb. Különösen pusztító hatása van a minden oldalról körkörösen ható és főleg a tartós nyomásnak. Testrészek és szervek ilyen módon keletkező alak- változásainak példáikép felemlítjük a tyúkszemet, a fűzőmájat (1. ottan), valamint a kínai nők bepólyázással kicsinyre idomított lábait, vagy a méhen belül amnionfonalak okozta amputációkat stb. Közel rokon a nyomással a zúzódás, amelyet tompa, hirtelen ható erő hoz létre és az inak, szalagok stb. túlságos nyújtása. A tompa erőbehatások következményei közé tartozik továbbá a rázkódás (commotio), tőként az agyé és esetleg a csontvelőé. Ide tartoznak továbbá a szövetek erősebb foly- tonosságmegszakításai, az éles eszközökkel ejtett egyszerű sebek, a bonyolult harapott sebek, a lőtt sebek stb. A mechanikai ártalmak behatásának közvetlen helyi következményei sejtelfajulásokban nyilvánulnak, amelyek akár elhalásig fokozódhatnak, esetleg a működés megszűnésével vagy excretumok és secretumok pangásával járnak együtt. Ehhez járulnak sejtek áthelyeződései (példakép megemlíthetők itt az eredeti helyökről elmozdított hámsejtekből képződő traumás eredetű hámtömlők). Azonkívül bőrtől stb. fedett szövetek meztelenekké válnak és a külső levegőnek, beszáradásnak stb. lesznek kitéve. Az ártalom azonkivül illetheti elsősorban az ereket és az idegeket, Az előbbiek sérüléséből — akár halálos — vérzések, transsudatiók, pangás és valódi gyulladások keletkeznek. Azonkívül thrombosisok támadnak,
