Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
Kórokok - VI. fejezet. Külső kórokok (a parasitákon kívül) és hatásaik - I. Mechnikai kórokok - II. Thermikus kórokok
/. Mechanikai kórokok. 291 amelvek egyrészt ugyan hasznosak, sőt életmentők is lehetnek, amennyiben a tátongó vérző ereket elzárják, de másrészt — úgy mint esetleg maga a trauma is — az érelzárás következtében infarktusokat, elhalásokat okozhatnak és embóliák veszélyét rejtik magukban. Az éridegek is szerepet játszanak. Ezek átvezetnek az idegeket érő hatásokhoz. A közvetlen sérülésekhez itt hozzájárulnak a centrifugális és esetleg egyes centripetális pályák (retrograd) elfajulásai, továbbá a hozzájuk tartozó izmok tétlenségi sorvadása és az érzési zavarok következményei (külső ártalmak elleni hiányos védekezés). További általánoó következmények lehetnek: traumás eredetű neurosisok, melyek valódi psychosisokig fokozódhatnak és elsősorban shock, a légző és a szívet beidegző központ reflektorikus bán- talma. A tartós nyomás által okozott legsúlyosabb és az eddig említett folyamatok legtöbbjét magába foglaló ártalomként a közismert felfekvéó (decubituó) említendő. Mindezen elsorolt hatásokhoz még utóhatáóok is járulnak, amelyek hegképződésben, zsugorodásban stb. nyilvánulnak. R) Mechanikai ártalmak (traumák) fertőzéssel. Ezek a megsérült szövetbe hatott fertőző cóirák által vannak feltételezve. Az utóbbiak vagy a mechanikai eszközzel együtt közvetlenül jutnak a szövetbe. Egy vágóeszköz pl. magában fertőzött lehet vagy számos baktériummal szennyezett ruhafoszlányokat és más efféléket visz be a sebbe, vagy olyan baktériumokat, amelyek máskülönben a bőrön és a nyálkahártyákon minden baj nélkül élnek. Vagy a sérülés utólag is szenvedhet fertőzést (pl. nyitva maradt seb). Vagy pedig a baktériumok jelen vannak a szövetben (ill. a vérben), anélkül, hogy pathogenek lennének, de megtámadják a szövetet annak mechanikai sérülése után, amely locus minoriá resistentiae^ teremt. Pl. ha mechanikailag (asep- tikusan) megsértünk egy szívbillentyűt és pathogen kokkusokat juttatunk az érrendszerbe, ugv ezek elsősorban a megsérült billentyűt támadják meg és endocarditis keletkezik. Hasonló történik akkor is, ha egy betegség, amely már a gyógyulás felé tart, vagy amúgy is enyhe volt. trauma után újra fellobban. Ezen tényezők számos fertőző betegségnél szerepet játszanak, így sziphi- lisnél és tuberkulózisnál (akut általános tuberkulózis gümős gócok sebészi megbolygatása után). Még megemlítendő, hogy mechanikai behatások okozta sejtelhalások, valamint vérömlények a baktériumok számára igen kedvező táptalajul szolgálnak. A baktériumok közül főleg genyedést okozó kokkusok 333. ábra. A csontos gerincoszlop mély kikopása aneurysma nyomása folytán (a csigolya közti korong épen maradt). 19*
