Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

51 pedig az 1877. év folyamán semmi oly, karunkat érdeklő kérdés nem került felszínre, a melynek el­döntése a központi igazgatóság hatáskörén túl ment volna, közgyűlést nem hívtak össze. A természetvizsgálók elhalasztott nagygyűlésé­nek újabb határidejéül az 1878. év‘ősz elejét tűzték ki. Kartársaink, a kik nem tettek le a reményről, hogy az egylet közgyűlését a vándor-gyűléssel együtt tarthatják meg, egyik központi igazgatósági ülésben ismét azt indítványozták, hogy az 1878. évi köz­gyűlést is szeptember hónapra hívják össze, meg­jegyezvén természetesen, hogy ha a vándorgyűlés ebben az évben is elmaradna, akkor a közgyűlést attól függetlenül is megtartják. Részben a vándorgyűlés megtartásának bizony­talansága, részben pedig az a körülmény, hogy idő­közben több sürgősebb, megvitatást kívánó ügy került a központi igazgatóság elé, voltak az okai, hogy a közgyűlés a terv ellenére már junius 24—25. nap­jaiban összeült. Az egylet megalakulása óta szokásban volt, hogy a közgyűlések határozatait, valamint az egylet egyéb kiadványait is, minden hazai gyógyszerésznek megküldötték, még ha nem is volt tagja az egye­sületnek. Ez az udvariasság bár dicsérendő, de sokkal költségesebb volt, hogysem azt az anyagi bajokkal küzdő egylet túlterheltetése nélkül gyako­rolhatta volna. Erre való tekintettel határozták el az 4* 1878.

Next

/
Thumbnails
Contents