Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
52 1870. 1878-ik közgyűlésen, hogy mindezeket az értesítéseket ezután csakis az egyleti tagoknak küldik meg, más részről pedig az V. kér. 1. járásának ajánlatára elfogadták, hogy legalább a legfontosabb jelentések, felhívások- és értesítéseket magyar és német nyelven fogják szövegezni. A „Pharmaceutische Post“ nevű ausztriai szaklapnak egyik 1878. évi .számában hosszabb közlemény jelent meg, a melynek Írója, mint az osztrák gyógyszerészek óhajtását ajánlotta, hogy országos egyletünk és a „Pharmaceutische Gesellschaft“ lépjenek egymással közelebbi összeköttetésbe és közös akarattal, vállvetve törekedjenek mindkét ország gyógyszerészei közös érdekeinek előmozdítására. Egyletünk a felhívásra azzal válaszolt, hogy a közgyűlés határozatához képest, érintkezésbe lépett az osztrák társulattal a közös czélok előmozdítása érdekében az egyetértő eljárás módozatainak megállapítása végett. A tisztújítást az 1878-iki közgyűlésen elhalasztották. A kamarák életbeléptetése ugyanis abban az időben annyira küszöbön állónak látszott, hogy kartársaink fölöslegesnek tartották oly rövid időre új tisztikart választani; az 1876-ban adott megbízást tehát a kamarák felállításáig meghosszabbították. Az 1879. év szomorú napokat hozott országunk egyik legnagyobb városára, Szegedre. A tavaszi olvadástól megduzzadt Tisza-folyó kiöntött medréből és néhány nap alatt romba döntötte a virágzó ma-
