Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

40

fonák, a magyartalan „Általános magyarországi gyógyszerészek egylete“ nevet és viselte is éveken keresztül.

Sokkal fontosabbak azonban ennél a rosszul sikerült keresztségnél az új alapszabályzatnak azok a pontjai, a melyek a deczentralizáczió értelmében a kerületek és a járások megalakulását és munkakörét szabályozták.

Minthogy az „Általános magyarországi gyógyszerészek egyleté“-nek kezelése — így szól az V. fejezet 33. §-a — a központból az ország kiterjedése és a gyógyszerészek nagy száma miatt nehézségekkel jár, az egylet kerületekre és járásokra osztatik fel.

Minden egyes kerület működése szukebb körben ugyanaz, mint magának az országos egyletnek. Több járásra van felosztva, tagjai azok a gyógyszerészek lehetnek, a kik abban a kerületben laknak. Minden egyes kerület élén a kerületi igazgató áll a megfelelő segédszemélyzettel. A kerületek évenkint kétszer kerületi ülést tartanak és az ebben tárgyaltakról a központi bizottságnak jelentést tenni tartoznak. Minden 20—40 gyógyszertár alkot egy járást. A járás ügyeit a járásigazgató vezeti. Ezek az új javaslatban foglalt lényegesebb változtatások.

Nagyon sokat vártak szaktársaink ettől a deczen- tralisálástól.

Az új alapszabályzat életbeléptetésére, október hó 27-ére rendkívüli közgyűlést szándékoztak összehívni, csakhamar belátták azonban, hogy a gyűlést sikerrel megtartani nem lehetne, mert míg egyrészt