Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
39 Az egyetlen központ, úgymond * sokkal is távolabb esik az ország szélső részeitől, semhogy a tagok minden egyes bajáról, panaszáról kellő időben tudomást vehetne, azok orvoslásáról gondoskodhatnék, míg ha a vidéken megfelelő képviselettel ellátott kisebbkörű szervezeteket alkot, sokkal üdvösebb és hasznosabb szolgálatokat tehet a hazai gyógyszerészi karnak. A közgyűlés elfogadta Jánnay G. javaslatát és az általa bemutatott tervezetet mindjárt a közgyűlés után fel is terjesztették a minisztériumhoz. Jellemző volt az 1873. évi közgyűlésre, hogy az egylet tagjai szokatlanul kevés számmal jelentek meg azon, amit az ország minden részében pusztító kolera-járványra kell vissza vezetnünk. Az alapszabályok módosításának elfogadásán kívül a közgyűlés nem is hozott érdemleges határozatot, apróbb panaszok, kisebb jelentőségű indítványok töltötték ki napirendjét. A közgyűlésen választották meg az egyletnek első tiszteletbeli tagjait is, Ráth Péter volt elnöknek és Than Károly egyetemi vegytanárnak személyében. A nyár folyamán visszaérkeztek a minisztériumtól a módosított alapszabályok. Megváltoztatták az egylet czimét még pedig eléggé szerencsétlenül. A magyarosan hangzó „Magyarországi gyógyszerész-egylet“ az „Allgemeiner österreichischer Apotheker-Verein“ hűséges lefordításaként felvette a
