Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

34

egylet ideiglenes igazgató választmánya vezessek hazai gyógyszerészetünk ügyeit.

Helyén valónak tartjuk, hogy az első alapszabályzatnak, melynek javaslatát dr. Hintz György egy éjjen át kidolgozott s a központi bizottságnak, majd pedig az összes ülésnek beterjesztett és a mely azóta már több lényegesebb vagy kevésbbé lényeges változáson ment keresztül, körvonalait bemutassuk.

Az egylet czíme „Magyarországi gyógyszerészegylet“, czélja a tudomány fejlesztése, segélyre szoruló kartársak gyámolítása és a gyógyszerészi ügyek

i

egyöntetű kezelése. Tagjai rendesek, (tulajdonos, bérlő, kezelő) rendkívüliek (okleveles segédek) és tiszteletbeliek (az egylet kitüntetése). A rendkívüli tagok szavazati joggal nem bírnak. Tagsági dij a segéddel bíró gyógyszerész részére 10 frt, a segéd nélkülié 5 frt, a rendkívüli tagok 2 frtot fizetnek évenkint. A beiratkozási dij egyszersmindenkorra az egy évi tagsági díj összege. A beiratkozási kötelezettség 6 évre terjed. Az egylet ügyeit első sorban az évenkint (május hó első felében) tartandó közgyűlés, az igazgató-választmány és a tisztikar intézi. Az igazgató-választmány az elnökön és a tisztikaron kívül 6 fővárosi és 12 vidéki tagból áll és fel van jogosítva a rendes és rendkívüli bizottsági ülések tartására. Kötelességei pedig a magas kormány rendeletéit foganatosítani, az egylet anyagi és szellemi érdekeit mindenkor és mindenben védeni.