Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

35

A tisztikar tagjai, elnök, alelnök, pénztáros, ügyész és titkár; a tisztviselők három egymásutáni évre választatnak. A közgyűlés az alapszabály-tervezetet elfogadta és azt megerősítés czéljából felterjesztették a belügyminisztériumhoz. Nem késett soká a megerősítés, szeptember hó 11-én érkeztek vissza az approbált alapszabályok az ideiglenes igazgatóság kezéhez és ez által az utolsó aktus által teljesen életbe lépett országos egyletünk, melynek működése, ténykedése ettől az időtől kezdve, egyértelmű karunknak, a magyar gyógyszerészi rendnek működésével és ténykedésével.

Az eddig előadottakból visszatükröződik lán- czolata azoknak a fejleményeknek, melyek végeredményükben az országos egylet végleges megalakulására vezettek. Hogy ez nem volt oly egylet megalakítása, mint a minők országszerte fölös számban keletkeznek, de el is pusztulnak, az nem szenved kétséget. A későbbi évek álláspontjáról nézve a dolgokat, az ember szinte csodálkozik, hogy az egyletalapítás mindenki által helyeselt, sőt a bajok főorvosszere gyanánt emlegetett ténye, mily lassan bontakozott, s látszólag mily nehezen valósult meg. És mégis ez igy helyesen történt. Mert egyletet alapítani könnyű dolog magában véve; egyletet fön- tartani már sokkal nehezebb. De oly egyletet létrehozni, mely az érdekeltekre nézve szükséget pótol

azok létviszonyaival szorosan össze!ügg, az nem3'

s