Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
33 dött albizottság azonnal. Már a megbízatást követő napon beadták nyilatkozatukat, a melyben a feladatuk megoldását az idő rövidsége miatt elhalasztatni kérik és kijelentették, hogy csak az alapszabályoknak széles körvonalait áll tehetségükben elkészíteni. Ily előzmények vezették be a harmadik országos összejövetelt, mely nem volt ugyan olyan látogatott mint az előző, de fontossága tekintetében bátran egy színvonalra helyezhetjük amazzal, mert határozatai korszakalkotók voltak hazai gyógyszerészetünk történetében. A nagygyűlésen 1872-ben alakult meg országos egyletünk. Egyhangú lelkesedéssel, általános felállással jelentették ki összegyűlt kartársaink hozzájárulásukat ahhoz, hogy a központi bizottság elnöke, megalakultnak nyilváníthassa az egyletet, hisz több mint tiz év óta táplált óhajuk ment ezáltal teljesedésbe. Örömmel Írták alá neveiket a kibocsátott ívekre, az agg Iiosztyik János pedig lelkesítő példa gyanánt azonnal 200 forintos alapítványt tett az egylet javára. Az egylet megalakulásával az országos központi bizottság működésköre megszűnt. A bizottság tagjai, miután összes működésükről számot adtak, leköszöntek viselt tisztükről. A nagygyűlés méltányolta érdemeiket és a belügyminisztériumhoz benyújtandó alapszabályok visszaérkezéséig újból felkérte őket, hogy most már nem mint központi bizottság, hanem mint az országos Magyarorsz. gyógysz.-egylet huszonötévi tört.
