Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

rész-egyesületek vagy testületek megvalósításának terve, mely előreláthatólag egyik főmunkálata leen- dett az 1872. év május havi országos értekezletnek. Már a tavasz elején történtek szórványos felszóllam- lások, a melyeket a „Gyógyszerészi Hetilap“, mint mindig, lelkesítő szavak kíséretében hozott kartársaink tudomására. Nem tétlenkedett ez alatt az országos központi bizottság sem ; üléseiben, a melyeken az országos értekezlet elé terjesztendő javaslatokat vitatta meg, javarészben az országos egylet eszméjével, annak keresztülvitelével foglalkozott. Márcziusban megérkezett az engedély az összejövetel megtarthatására s május 6-kát tűzvén ki a gyülekezet napjául, a meghívókat szétküldötték.

A közgyűlést megelőzőleg május hó 4-én átvizsgálták az 1867. évi nagygyűlésen összeállított és a megerősítés czéljából a belügyminiszter elé terjesztett egyleti alapszabályzatot. Több pontja a szabályzatnak, mint a kor követelményeinek meg nem felelők átalakítást és megjavítást kívánt. A javításoknak eszközlésére és az alapszabályok átdolgozására,

/

Jár may Gusztáv, dr. Szabó Gyula, Trajánovits Ágoston, Rohrbach Antal és Hartmann József bizottsági tagokat kérték fel. Nehezebb feladat volt ez, mint a hogy gondolták. Az alapszabály-tervezet egyes pontjai nemcsak hogy az átalakult viszonyokkal nem voltak összeegyeztethetők, hanem azok összeségükben sem feleltek meg többé czéljuknak. Átlátta ezt a kikül-