Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
31 fejlesztését és keresztülvitelét rábízták az immár állandósított országos központi bizottságra. A közgyűlés elé terjesztett munkálatok között említést érdemel Trsztyánszky~ Károly ügyfelünknek a gyógyszerészet rendezését felölelő tervezete. Az 1870. országos összejövetelt követő évben úgy az egyesek, mintáz országos központi bizottság minden figyelmét a gyógyszerkönyv és a taxa-kérdés mikénti megoldása kötötte le és csak mikor már ez a két fontos ügy tisztázva volt, foglalkozhattak újból az egyletalakítás eszméjével. Az évről-évre felmerülő közérdekű kérdések megvitatása, de másrészt a központi bizottság működésének approbálása mindinkább szükségessé tették, hogy addig is mig a többször érintett gremialis szervezkedés megtörténik, ne csak hosszabb időszakonként, hanem évenkint gyülekezzenek össze országos értekezletre ügyfeleink. Ez az általánosan érzett szükség indította arra az 1872. évben a központi bizottság egy kiváló tagját Jár may Gusztáv- ot, hogy a minél előbbi összejövetelt szorgalmazza. Az ő felhívására határozták el, hogy a legközelebbi nagygyűlést az 1872. évi május havában fogják megtartani és hogy a központi bizottság kötelességének ismeri a meghívásokat idejében szétktildeni. Mint említettük, a taxa és a gyógyszerkönyv kérdésének rendezésével kapcsolatban újra előtérbe lépett az országos központi és a vidéki gyógyszc1871 187:3
