Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
21 év és 1864-ik évnek is nagyobb része. Lassan haladt a kidolgozás munkája. Megbízott kartársaink, a kik maradandó becsű munkát óhajtottak végezni, kiterjesztették gondos figyelmüket aüegapróbb részletekre is, meghányva-vetVe, megvitatva mindent, mielőtt papírra vetették volna. Az 1864. évben Marosvásárhelyen megtartott magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésében Jármay Gusztáv kartársunk bemutatta ugyan a jelentéktelen módosításokkal el is fogadott alapszabály-tervezetet, mindamellett több mint egy év telt bele, míg végre 1865. év közepén megjelent a tervezet a „Gyógyszerészi Hetilap“ hasábjain; 19 pontban foglalták össze ama szabályokat, a melyeken a testület szilárdan épülhet fel és körvonalozták azt a kört, a melyben a testület tagjai, annak tisztviselői, tevékenységüket kifejthetik. Testület és nem egyesület felállítását tartották czélszerűbbnek, úgy fogván fel a helyzetet, hogy az egyesület czélja inkább a tudományos élet, a tudományos működés fejlesztése lehet, míg a testület inkább magának a gyógyszerészeinek rendezése, reformálása körül munkálkodik. Erre pedig akkoriban igazán nagyobb szükség volt, mert a testület magába foglalta volna az összes hazai gyógyszerészeket, míg az egyesület sok nehézséget látszik gördíteni a mindenek fölött szükséges kötelező belépés elé. A központi főtestület a szükségnek megfelelő vidéki testületekre oszlik. Úgy a lő- mint a vidéki
