Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

22

testületek élén két korelnök, egy tollvivő és egy pénztáros állanak. A testület kötelessége a magyar gyógyszerészetet a törvényhatóság előtt képviselni, ügyeinek rendezésére tettel, szóval befolyni, évenkint egy országos központi nagygyűlést tartani és a szőkébb és a tágabb körű bizottsági üléseken az időnkint felmerülő ügyeket megvitatni. A vidéki fiók-testületek a saját kerületükben hasonló működési körrel vannak felruházva, csakhogy természetesen az anyatestület felügyelete alatt. Ezek foglaltatnak nagyjában véve az alapszabály-tervezetben, a melyet a budapesti gremium nevében azzal a megjegyzéssel bocsátottak ki a szabályzat készítésével megbízottak, hogy arra vonatkozó észrevételeiket szaktársaink Rátli Péter budai és Fauser Antal pesti gyógyszerészekhez küldjék be.

Az általános egyesülés eszméje ekként szépen haladt a megvalósulás utján. Katona Zsigmond, Tra- jánovits Ágoston, Sztupa György és Kosztyik Jánosnak a Hetilapban közzétett közérdekű levelei, mindmegannyi lelkes szózat voltak kartársainkhoz, a melyek a viszontagságos idők daczára, fentartották karunkban a tetterőt, a kitartást, megkezdett művük befejezéséhez. A magyar orvosok és természetvizsgálóknak 1865. augusztus hó 28-tól szeptember hó 3-áig Pozsonyban tartott nagygyűlése minden nagyobb eredmény nélkül folyt le a magyar gyógyszerészet ügyére és egyesülésünkre vonatkozólag.