Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

sabban október hó 15-én Pest városában, hogy együttesen beszéljék meg azokat a teendőket, a melyeket immár a végromlás veszedelme nélkül tovább halogatni nem lehetett, hogy kössenek testvéri szövetséget, fogjanak egyesült erővel a magyar gyógyszerészet ügyének rendezéséhez.

A felhívás nem maradt eredménytelen. Az ország- minden részéből eljöttek ügyfeleink, többen közülök Írott memorandumokban foglalták össze panaszaikat és az azok orvoslására vonatkozó javaslataikat.

Ráüli József budai, Székely Károly pesti, Lány Adolf Ferencz nyitrai, Pantotsek nagy-tapolcsányi, Schweiger György pozsonyi, Schuster Károly nagy- szombati, Riesz és Steer felső-magyarországi, Ed er kassai, Bartsch hajdú-böszörményi gyógyszerészek neveit őrizték meg a régi okiratok, olyanokét, a kik részben a gyűlés vezérférfiai voltak, részben pedig memorandumaik által gyakoroltak irányító befolyást a közgyűlés határozmányaira.

Hazai gyógyszerészetünk századelejebeli szomorú állapotát csak akkor látjuk a maga valódi megvilágításában, ha ezeket a nagyobbrészben német nyelven irt memorandumokat végigolvassuk.

Részletezni azokat a bajokat, a melyek alatt hazai gyógyszerészetünk akkoriban senyvedt, nem tartozik feladataink közé, de mint akkori kartársaink helyes gondolkozásának bizonyítékát, ki kell emelnünk azt, hogy már akkoriban a bajok egyedüli