Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)
23 kákát már kétségtelenül Írtak a középkor magyar orvosai és gyógyszerészei, természetesen azonban latin nyelven. Az első magyar nyelven megjelent mű „Hasznos és fölötte szükséges könyv, a melyet az isten fiainak és ötét félő híveknek lelki vigasztalásokra és testi épöletökreu irt Szigethy Frankovitz Gergely doktor 1588-ban. Frankovitz munkája telve van a legdőrébb badarságokkal, vallási rajongással, és a benne leirt orvosságok között még talán a leghatásosabb az Isten áldása. Ide sorolhatjuk Melinsz Juhász Péternek herbáriumát és Bei^yáe Istvánnak a Batthyányiak uradalmi lelkészének 1595-ben kiadott növénytani munkáját. Számos uj szerrel növelte a gyógyszerkincset az alchimia, — bármily kába volt is annak eredeti czélja, — mert a folytonos kísérletezések több kiváló hasznú vegyület feltalálására vezettek. Az Amerika, valamint az Indiába vezető tengeri ut felfedezésével uj világ öntötte gazdagságát Európába. Nem Ázsia drágakövei, sem Kalifornia aranybányái voltak a két világrész megbecsülhetlen kincsei, hanem azok a hatalmas növényi, állati és ásványi remediumok, melyeket a két földterület nyújtott Európa népének; hogy többet ne említsünk, ilyenek voltak a kinakéreg, a quajagfa és sarsaparilla. Paracelsus beviszi a gyógyszertárba a higanyt és más vegyi szereket, mint calomelt, oxydokat, sublimatot, készít extrac- tumot, essentiákat, quintessentiákat és specificumokat.
