Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)

13

szerkereskedelem is. Ázsia növényi és állati termékei Velenczén, Génuán keresztül jutottak az európai országokba. A budavárosi törvénykönyv, valamint az egyes városok törvényei és rendeletéi a mellett szólnak, hogy a gyógyszerészetet a középkorban a városok törvényei szabályozták, a felügyeletet pedig, a város tanácsa gyakorolta, működését illetőleg azonban teljesen szabad volt a gyógyszerész. Számosán közülük képzett orvosok voltak, a kisebb mindennapi betegségek gyógyításával majd mindenik foglalkozott. Az első felsőbb rendeletet a gyógyszerészet szabályozására 1552-ben adták ki, tehát már az osztrák uralkodó családból származó királyok idejében és a többek között elrendelték benne, hogy a gyógyszertárakat időszakonkint szakértői vizsgálat alá kell venni. 1564-ben I. Ferdinand császár és király részletesebb szabályrendeletet dolgoztatott ki,

II. Rudolf ugyanazt 1602-ben megerősítette és III. Ferdinand kibővítette.

Valószínű, hogy ez a szabályzat nálunk is érvényben volt. Tudjuk ugyanis, hogy hazánknak egy jó nagy része abban az időben a török uralom alatt állott és sandzságokba volt osztva. A hódítók dulásai, a martalóczok, rablók garázdálkodásai elől menekült a ki csak tehette és a kit utói nem ért az ellenség fegyvere, vagy rablánczra nem tűzött annak kénye. Falvak, városok, megyék váltak lakatlan pusztasággá és az egész alíöld állandóan a poi-