Schaeffer Oszkár: A szülés tanának és a műtevő szülészetnek alapvonalai atlaszszal (Budapest, 1897)
A) A szülés a gyakorlati szülészet szempontjából
49 Leggvakoriabbak a válHekvések (elül fekhetik a könyök, kar, vagy a kéz). Okai: Túlságos nagy vagy csekély szülési akadály; a méh részéről • tág és pettyhüdt falak (többször szülőknél), hibás alkat, (fejlődési rendellenességek, daganatok) vagy hibás helyzet (fokozott anteflexió lógóhasnál); — a magzat és pete részéről: placenta praevia, hydramnion, — túlnagy vagy túlkicsiny magzatok (koraszülés) fejlődési hibák, hibás tartás (lej mellett végtag-előesés), ikerterhesség, vagy maceratio ; — a medencze részéről: leggyakoribb a medencze szűkülete. Rendszerint több ok játszik közbe, a mihez hozzájárulhat még a magzatviz rohamos kiömlése vagy a szülőnő hibás helyzete esetleg gyors hánykolódása is. 19. §. Külső vizsgálat a harántfekvés leggyakoribb alakjánál, fej balra, hát előre: A mehet feltűnő szélesnek s alacsonynak találjuk. A bal csipőtányéron egy gömbölyded, kemény kiemelkedés tapintható: a fej. Ugyanúgy jobb oldalt egy göbös, egyenetlen felszíná tömeget alkotnak a far és a czombok. Azonkívül a symphysis fölött a szélesen tapintható hátnak megfelelően hallhatók a szivhangok. Belső vizsgálat a szülés kezdetén : kezdetben a medencze-bemenet és a hüvelyboltozat üres; később, ha „természetes fordítás" nem jön létre, egy aprórész nyomul a méhszájba; ekkor már tapintható a váll. vagy egy könyök, esetleg egy kéz. Ha az utóbbi nincsen elforgatva, úgy helyzetéből a fekvést pontosan megállapíthatjuk. Ha pl. esetünkben a hüvelyk balra s a tenyér hátrafelé tekint, akkor a jobb kéz fekszik elül (49. ábra) vagyis: mivel a hüvelyk irányában van a fej, a tenyér pedig a magzat hasi oldalát jelzi, Schaeffer: Alapvona', 4
