Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)

Második Rész. A fogpótlási módszerek - Harmadik Fejezet. A lemezes fogpótlás módszerei

292 ebben a helyzetben a külső felületük köré öntött gipszkéreggel rögzítjük őket. Ekkor forró vízzel kiolvasztjuk a viaszt, a kramponok alá dugunk meglapított, 02 mm. vastag patkóalakú platinhuzalt (196. ábra), melyre azután a platinkramponokat szorosan reáhajlítjuk. Ezen huzal két végét a lemezzel érintkezésbe hozzuk (ez a rajzban nincsen feltüntetve) és vele platinforrasztóval (vagy színarannyal) összeforrasztjuk. A fogakat rögzítő gipszkérget eltávolítva, ezek most már a lemezzel egyesítve van­nak. A lemezt ezután még vésővel megérdesítjük a porcellán reátapadásá- nak elősegítésére, mire a fogmü zo­máncozása következik. Erre a célra szükségünk van por- cellánra és olvasztókályhára. A por- cellánpornak magas (1200°—1500° C.) olvadási ponttal kell bírnia. Kétfélére van szükségünk: fehér porcellánporra, melyből a fogmű zömét (body) éget­jük, és rózsaszínűre, mellyel amazt vékony rétegben bevonva, a tulaj­donképpeni foghús színét kapjuk. A porcellánport üvegcsészében desztillált vízzel pasztává keverjük. A keveréshez üveg- vagy fapálcikát használunk (fémet kerülni kell, mert esetleg leváló részecskék meg­festik a porcellánt; ezért is kell desztillált vizet venni). A porcellán- pasztát ecsettel visszük a lemezre és kellőképpen megmintázzuk a fogak gyökere köré és a lemez nyelvi oldalán; mintázásra célszerűek a szobrászok által használt mintázópálcikák (hegyesek, la­posak, egyenesek, görbék stb.), melyekkel a pasztát egy­szersmind sűrítjük, hogy lehe­tőleg tömött réteget képezzen. Közbe-közbe fehér szűrőpapi­rossal a paszta vízét felitatjuk, vigyázva, hogy a fogak koroná­jára ne kerüljön porcellánpaszta (ha véletlenül mégis, akkor ecsettel eltávolítjuk); ilyen módon bevonjuk a lemez teljes felületét. Ekkor megolvasztásra a kályhába kerül. Régebben kokszkályhákat hasz­náltak, majd gázkályhákat, de egyik sem ajánlható, először, mert az olva­dás lassan és nehezen megy velük, másodszor, mert kürtővel bírnak, mely­ben lehűlésénél léghuzat keletkezik és ez könnyen repedéseket idéz elő a porcellánban, de főképpen azért sem, mert olyan gázalakú égéstermékek keletkeznek, melyek a porcellánt gyakran megfestik. Legjobbak a 196. ábra. Alsó zománcfogmű beágyazva. 195. ábra. Porcellángyökfogak zománcfogműhöz.

Next

/
Thumbnails
Contents