Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)
Második Rész. A fogpótlási módszerek - Harmadik Fejezet. A lemezes fogpótlás módszerei
291 a cint és vigyázva, hogy túl ne hevüljön, a megolvadás után beöntjük a küvetta egyik öntőcsatornájába, míg a másikon ki nem jön. A küvetta és fogmű teljesen magától való lehűlése után, kiemeljük ezt a beágyazómasszából; az öntőcsatornáknak megfelelő fémtömböket lefűrészeljük és egyes érdességek eltávolítása után alig van más kidolgozni való; végül bearanyozás. Homlokzatos porcellánfogakat kaucsukkal lehet a cinlemezre vulkanizálni. D) Platinlemezes zománcozott fogmüvek (continuous-gum work). Ezen rendszernél a fémlemez tulajdonképpen csak segédeszköz az égetendő porcellán számára, mert a lemez egész felületét, kivéve annak szájpadlási részét, zománccal vonjuk be. indikálva van az ilyen fogmű teljes felső vagy alsó fogsor készítésénél, ha beszéd közben a pótolt foghús nagyon látszik. Ilyenkor ugyanis sem a kaucsuk-foghús, sem a blokk-fogak zománc-foghúsa nem felel meg teljesen a követelményeknek. Az előbbeni azért nem, mert egyáltalán nincsen természetes hússzíne, az utóbbiak pedig azért nem, mert az egyes blokkok érintkezési vonalai látszanak. Előnye tehát az ilyen fogműnek az esztétikai tökéletesség; hátránya: a technikai kivitel nehézsége és ennélfogva drágasága. Hátrányul említik még a fogmű súlyos voltát; alsó protézisnél persze ez nemcsak hogy nem hátrány, hanem előny; de felsőknél sem az, mert ha a lenyomat hű volt, a tapadási erő kielégítő a lemeznek helybentartására. A bázisnak platinból kell lennie, mert az itt használandó porcellán- nak oly magas olvadási ponttal kell bírnia, aminőt az arany vagy más fém nem bír ki. Vastagsága 0'2—0*25 mm., mely lemeznek préselése valamelyik fent ismertetett eljárással könnyű, mert a platin különben is puha. A lemez szabad szélére köröskörül vékony platinhuzalt forrasztunk, mely védelmül szolgál a reá égetendő porcellánréteg szabad szélének. A megpréselt platinlemezzel meghatározzuk az okkluziót és a munka további menete attól függ, hogy milyen fajta műfogakat használunk. Ugyanis ezen fogművek számára gyártanak különleges porcellánfogakat, melyek nemcsak koronával, hanem porcellángyökérrel is birnak, aminek az a nagy előnye, hogy vékonyabb rétegű — tehát könnyebben megolvasztható — zománcboríték kell, amely azonkívül szépen mintázható is ezen műgyökerek körül. Ezek a fogak csak egy — de hosszú — kramponnal vannak ellátva, a műgyökerek azonkívül rovátkoltak a zománc tapadásának elősegítésére. Csak az a baj, hogy ezek a műfogak nálunk alig kaphatók, ezért le fogjuk írni azt a módot is, mellyel közönséges műfogakkal lehet zománcozott (continuous gum) fogművet előállítani. a) Porcellángyökerű műfogak (teljes alsó fogsor). A lemez préselése és az okkluzió meghatározása után, a lemez nyelvi oldalára viaszt ragasztunk, és ehhez támasztva, felállítjuk a fogakat (195. ábra) és 19*