Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)
Második Rész. A fogpótlási módszerek - Harmadik Fejezet. A lemezes fogpótlás módszerei
279 ben a fogmü teljesen be van zárva; ha a gipsz megkeményedése után a négy fémpálcát kihúzzuk, kapunk a fogműhöz vezető négy csatornát; a nagyobbikön befecskendezzük a celluloidot, a három kisebbiken pedig kijön a levegő és a fölös celluloid. Mielőtt erre kerülne a sor, a viaszt természetesen el kell távolítani; ezt úgy eszközöljük, hogy az ágycsészét forró vízbe tesszük; a víz a viaszt a csatornákon keresztül kiolvasztja a csészéből, melyben tehát olyan ür marad vissza, mint aminőt a viaszmintázat elfoglalt. A küvettát most beleállítjuk az apparátusba és az ott lévő, erre a célra szolgáló csavarral rögzítjük. A küvetta nagy csatornájába beleillesztünk vashengert, melybe a celluloidot tesszük (rúdalakút használunk ilyenkor); ezt a hengert körülveszi külön fém- köpönyeg, hogy a láng közvetlenül ne érinthesse a celluloidot; a hengerbe illesztjük a hőmérőt is; majd belevezetjük a csavarral tolható dugattyút. Ekkor lángot gyújtunk az ágycsésze alatt, egy másikat pedig a celluloidot tartalmazó henger alatt; ha a hőmérő 140° C.-t mutat, a dugattyút lassan előretoljuk és ez a folyékony celluloidot belefecskendezi az űrbe, ahol a megkívánt alakot felveszi. A fölösleg benyomul a három szűkebb csatornába. Ha ezt észrevesszük, akkor ezen három csatorna nyílását vasdugóval elzárjuk és a dugattyút még egy utolsó csavarással előretoljuk, miáltal a celluloidlemez kellő sűrűségű lesz. Az ágycsészét most kivesszük és hideg vízben lehűtjük. A celluloidlemez kidolgozása ugyanúgy történik, mint a kaucsuké. Csak a kidolgozás utáni polirozásnál ne a géppel hajtott filc-korongokkal fényesítsük, hanem kézzel és gyapotruhával, mert a géppel forgatott eszközök olyan melegséget idéznek elő, melytől a celluloidlemez könnyen elhajolhat. 3. Fémlemezes fogmüvek. Fémlemezt előállíthatunk: 1. stancolás (kalapácsolás) útján; 2. préselés által; 3. öntéssel; 4. galvanoplasztikus módon. A használt fémek: a) Arany, melynek finomsága 16—18 karát, vastagsága 0-40—0’50 mm. A lemez stancolás, préselés vagy öntés útján készül. A galvanoplasztikus aranylemezek nem váltak be a gyakorlatban. b) Platin, színállapotban, 0*15—020 mm. vastagságban, főleg csak zo- máncos (continuous-gum) fogműveknél szerepel. Használatban van azonkívül a „dental-alloy“ nevű ötvözete is; a lemez stancolás vagy préselés útján készül, c) Aluminium, szinállapotban vagy magnéziummal ötvözve, magnálium néven, 0*75—1*0 mm. vastagságban, préselés vagy öntési módszer szerint, d) cin (ón) tiszta állapotban vagy 5—10% ezüsttel ötvözve, öntött (cheoplasztikus) fogművekhez. A műfogakat a fémlemezhez erősíthetjük: 1. fémmel, tehát forrasztás útján; 2. kaucsukkal, vagyis vulkanizálás által; 3. porcellán- masszával, vagyis égetés útján; 4. cementtel, kénnel, vagyis ragasztás útján (angol csöves fogak).
