Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)
Eső Rész. A fogpótlás orvosi és technikai előismeretei - Első Fejezet. Szájvizsgálat
5 fertőző anyag, mely onnét mechanikusan el nem távolítható, tartós főzés pedig a tükröt nagyon hamar meg vakítja. Már hoztak forgalomba olyan szájtükröket, melyeknél a tükör kiemelhető ugyan a fémkeretből, úgy hogy ez utóbbi könnyen sterilizálható, de még mindig magának az üvegtükörnek könnyű romlása nagy hátrány, továbbá még az is, hogy a tükör többszöri használat után lötyögős lesz a keretben. Szükséges ezért, hogy a fogorvos oly nagy tükörkészlettel rendelkezzék, hogy ugyanazon napon ugyanazt a tükröt ne kelljen két betegnél használnia. így megvan a mód arra, hogy minden tükör használat után huszonnégy óráig antiszeptikus folyadékban áztatható. Sőt ajánlatos az is, hogy állandó betegeink részére számmal ellátott külön-külön tükröt tegyünk félre, miként azt lelkiismeretes fogorvosok az öblítővízpoharakkal teszik. Szájvizsgálati eszköz továbbá a csipesz, mellyel vatta segítségévei a fogakat megtöröljük a nyáltól, továbbá a szonda (egyenes és hajlított végű), mellyel tapintunk. Szolgáljon általános utasításul a száj vizsgálatnál, hogy erre a célra az ujjakat igazán csak elkerülhetetlen esetben használjuk, a legtöbbször fölöslegesek. Az ujjakkal való babrálás a szájban, mint már említettük, ízléstelen és egészségtelen. A szájvizsgálat általános elvei. Hasznos és eredményes szájvizsgálatot, azaz olyant, mely útmutatást és felvilágosítást nyújt gyógytevé- kenységünkhöz, csak akkor végezhetünk, ha azt rendszeresen és minden szájképletre vonatkozólag ejtjük meg. A szájvizsgálatot nem szabad a részletek kikutatásával kezdeni, hanem kivétel nélkül előbb általános tájékozódást kell keresnünk a szájüregben uralkodó viszonyokról. Sőt a magyar fogorvos orvostudor lévén, orvosi iskolázottságánál fogva a szájűr vizsgálata előtt, szinte magától értetődőleg, a beteg általános testi állapotáról is nagyjából való tájékozódást szerez. Miként a festő előbb a kép általános arányait és beosztását veti vászonra és csak azután fog a részletek kidolgozásához, ugyanígy a fogorvosnak is előbb az egész szájüreget kell szemével áttekinteni és csak azután az egyes részletek után kutatnia. De a vizsgálat ezen módja is csak akkor hasznos, ha rendszerességgel párosul, azaz mindenkor bizonyos és ugyanabban a sorrendben hajtjuk végre. Még akkor is, ha a legegyszerűbb esettel állunk szemben, például egyetlenegy fog pótlásáról volna szó, ilyenkor is előbb az egész szájüreget kell vizsgáló és látó szemmel átkutatni és éppen annak az egy fognak tájéka, ahol az adott esetben tulajdonképpen tevékenykedni fogunk, lesz az utolsó, amit megszemlélünk. Ennek a módszernek nemcsak elméleti, sőt első sorban és főképpen gyakorlati, vagyis tevékenységünket befolyásoló értéke van, mert nem egyszer az illető tájéktól távoleső tünetek is befolyásolhatják eljárásunkat. Csak egyetlenegy példa szolgáljon ennek megvilágítására. A felső baloldali kis metsző koronája elpusztult, gyökere megmaradt és előzetes kezeles után alkal-
