Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)
Harmadik fejezet: A hidpótlások elemi alkotórészei és beosztása - 1. Tudnivalók az elemi alkotórészekről
irja\ 3. Sattelbrücke és újból oly hidfajra gondol, melyet eddig mindig „Extensionsbrücke“ névvel illettek. x) Mindez oly furcsa, hogy már azért is, hogy hitelre számíthassak, kénytelen vagyok a vonatkozó ábrát ideiktatni (6. ábra. Preiswerk 111. ábra). Ugyanazt a hidat Evans müvében (357. ábra) mint „Extensionsbridge“ rajzolja le (1. 7. ábra) és ezen név alatt ez a hid azóta az összes munkákban szerepel. A 4. pont lemezes hidak-ról szól, amelyekről már megelőzően azt írtam, hogy még Preiswerk szerint sem hidak, tehát a beosztásba nem is valók. 5. Kombinált hidak egyáltalában nem pontosan körülhatárolt hidfajok. A beosztásból azonban teljesen hiányoznak a valódi nyerges hidak, ahogy őket általánosságban ismerik! És különben is, melyik a beosztási jegy ezen osztályozásnál? Melyik nézőpont szerint történt a beosztás? Preiswerk a „rögzítés“ jegye szerint még egy második beosztást ir le: 1. festsitzende Brücken (szilárdanülő), 2. abnehmbare Brücken (levehető), 3. nur durch den Zahnarzt abnehmbare Brücken (csak a fogorvos által levehető hidak). Amellett a 3. pont, a 2. pontnak csak egy válfaja, tehát nem önálló faj. A gyakorlati szempontból egyébként tökéletes munkában ezen két beosztás bizony csak felületesség és szokásosságról tanúskodik. Simon Arthur, a ki értékes könyvében a tárgy rendszeres kezelése körül oly sok megértést mutat, sajnos, a hidpótlások rendszertanában teljesen csődöt mondott. Csak szilárdanülő és levehető hidakról beszél és az elsőkhöz még azokat a hidakat is sorolja, melyek csavarások folytán a beteg által le nem vehetők, de az orvos által igen, ami rendszertanilag helytelen, amiről bővebben majd későbben beszélni fogok. A levehető hidak második csoportjába, a beosztási elvet figyelmen kívül hagyva, egész váratlanul, a nyerges hidakat sorolja. A 126 oldalon ismét egy másik beosztást „a középső darab alakja szerint“ találunk: 2) 1. Schwebebrücken (lebegő hidak), 2. Basisbrücken. Majd későbben ki fogom mutatni, hogy nem a hidtest „alakja“ a lényeges. „Alak“ e helyen nem az igazi kifejezés. Mérvadó itt a hidtestnek a processus alveolarishoz való topografikus viszonya. Azonkívül, mint Pallas Athene Zeus fejéből, ezen beosztásból hirtelenül egy újabb kifejezés ugrik ki: Basisbrücke. Szerző idáig mindig nyerges-hidakról szólt — és ezen elnevezés találó és polgárjogot is nyert, — minek tehát egy uj szó a régi fogalom helyébe? *) *) Schenk Fritz átveszi ezen beosztást, de a szövegben valódi nyerges hidakról beszél anélkül, hogy az ellentmondást észrevenné.-) Ezen elnevezésről, melyet a „hidtest“ helyett használnak, már egy megelőző helyen elmondtam, hogy téves, mert ezen „középső darab“ alkalom adtán végső darab is lehet, mint pl. az extenziós hidaknál. 29
