Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)
Harmadik fejezet: A hidpótlások elemi alkotórészei és beosztása - 2. Tudnivalók a beosztásról - A: A híd alapzata
A 160. oldalon egy eddig r.em említett hidfajról beszél, az „összetett hidakról“, ez a beosztásban valóságos outsider, amellyel, hogy mit kezdjen, a szerző maga sem tudja. Ennek megfelelően oly illusztrációt hoz (227. old.), melyben nem is tiszta hidpótlást, hanem a hid- pótlásnak a pyorrhoeás fogaknak szánt támasztókészülékkel való kapcsolását ismerhetjük fel. Azt hiszem, hogy ezen két példa is elegendő abbeli állításom igazolására, hogy e helyen is szükséges a változás. Hogy jutunk tehát egy jó beosztáshoz? Ugyanazon az utón, amelyen a helyes definíció elérése céljából haladtunk. Bízzuk magunkat a formális logika vezetésére! A logikában (tehát az összes tudományokban) beosztani annyit tesz, mint egy fogalom terjedelmét alárendelt képletekre felosztani. Ezen fogalom a divisum, az alárendelt képletek pedig a beosztási tagok (membra divisionis) és a jegy, mely szerint a beosztáshoz hozzáfogunk, a beosztás elve (principium divisionis). Ezen három részből tevődik össze minden helyes beosztás, divisum, membra és principium. Ezekhez tartsuk magunkat. Még meg kell jegyeznem, hogy a principium divisionis igen fontos jegy legyen, mert különben a beosztás csak üres szemfényvesztés, továbbá szükséges, hogy a beosztás tagjai egymást kizárják, de összességükben a divisum terjedelmét kimerítsek. Az alkalmazás módját majd későbben látni fogjuk, a mikor a hid elemi alkotórészeinek (a principium divisionis) szemléltetésén túlestünk. A következőkben ugyanis az elemi alkotórészek és a beosztás közös fejezetekben vannak letárgyalva, mert a kettő közötti összekötőfonalak oly szorosan egybe vannak csomózva, hogy szigorú elkülönítésük által szerves szemléltetésük fonala megszakadna. Elemi alkotórész A: A hid alapzata. A mérnöki hídmunka alapzata az a geológiai földréteg, amelybe a mérnök a hidpilléreket besulykolja vagy beépíti. Tehát pontos kiszámítást és felmérést megengedő tényező. A fogorvosi alapzat *) oly vitális tényező, melynek exakt értékelése úgyszólván teljesen lehetetlen. E körülményben láthatjuk az első mozzanatot, mely a hid élettartamát és evvel kapcsolatban az orvosi kórjóslatot (prognosis) bizonytalanná teszi. A fogorvosi hid alapzata felosztható általános és helyi alapzatra. Az általános alapzatot adja az emberi szervezet összessége, az ember neme, kora és egészségi állapota. A nem csak csekély befolyással bir, a tegtöbb esetben figyelmen kívül is hagyható. * 2) A kor már nagyobb fontossággal bir, mert az minden megterhelendő szövetre, eo ipso, gyengítő tényező. Már sokkal kihatóbb jelentősége van a szervezet általános egészségi állapotának, mert ha azt idült betegségek — ha csak lappangó formában is — megzavarták, kedvezőtlen hatással van a hid megalapozására. Rendszertani munkám keretébe, az itt tekintetbe jövő részletek, nem valók. 1) A német irodalomban, mint első, Simon A., a már idézett könyvében, foglalkozott behatóan az alapzattal. 2) Főkép kozmetikai tekintetek jöhetnek számitásba. 30
