Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)
Második fejezet: A hidpótlás fogalma
is, ha a természetes korona csak egy részét pótolja. Csak konvencionális szokás, hogy a „tömések“ a konzervatív fogászat tankönyveiben, az aranykoronák vagy csapos fogak pedig a fogpótlástanban letárgyalva lesznek. *) Ezen szokásos beosztás mellett azonkívül fontos didaktikai okok is szólnak és ezért — a rendszerelv fentartása mellett — az továbbra is meghagyandó. Ha a fentjelzett „koronapótlás“ nemi fogalmához még egyéb jegyek csatlakoznak, pl. csap által a gyökércsatornában elhorgonyozva: a „csapos fog“ fajjegye jelentkezik; csap és gyűrűvel elhorgonyozva: a „gyürüscsapos fog“ alfajának fogalma keletkezik (Richmond); a természetes koronára ráhúzva: „a teljes korona“ fajfogalmát jelenti, stb. Ámbár a hidpótlás értékelése, tehát az egyéb pótlási lehetőségekkel szemben fenálló előnyeinek és hátrányainak mérlegelése, rendszertani szempontból szorosan nem is tartozik a definíció kérdéséhez: mégis reflektálni szeretnék ezen gyakorlatilag oly fontos thémára. Ezen két kérdést összekötő kapocsként idézem azt a nem igen örvendetes, de majdnem elkerülhetetlen tényt, hogy a hidpótlások előnyeinek és hátrányainak felsorolása alkalmával a legtöbb szerző ugyanabba a hibába esik, mint a definíció felállításánál! Egy ilyen definíció az összes felkutatható jegyeknek összehalmozására való igyekezet és ezt a kumulativ módszert a hidpótlások értékelésénél is követik. A bölcs korlátozás elve teljesen el lesz hanyagolva. Itt is — hogy tiszta betekintést nyerhessünk — a nem előnyeit és hátrányait el kell különíteni a faj előnyei és hátrányaitól. Evans pl. a szilárd hid hét előnyét és ugyanannyi hátrányát sorolja fel. Ezek között találunk olyanokat, amelyek a levehető hidakra is illenek és egyeseket, melyek nem minden szilárd hidra illenek, hanem azoknak csak egyes alosztályaira. A Goslee által idézett öt előny ill. hátrány ugyanazt a hibát mutatják. Csak egy példát akarok kiragadni. Az előnynek 3. pontja igy szól : „The avoidance of any mechanical abrasion of the remaining natural teeth from claps, or contact of plate...“* 2) Az azt jelenti: A hidaknak a lemezes pótlásokkal szemben az az előnyük, hogy kapcsokkal nincsenek ellátva, melyek a természetes fogakat horzsolásuk által megrongálhatják és a lemez érintkezés káros hatása is elesik. A hidpótlások előnyeinek ezen megállapítása alkalmával a szerző kétszeres téves következtetés áldozata: először nincs minden lemezes pótlásnak kapcsa, tehát ez a lemezes pótlásoknak nem együttes hiánya, minélfogva a hidak elvi előnye sem lehet; másodsorban léteznek hidfajok pl. a nyerges- hidak, melyeknél a lemez érintkezésének káros hatása szintén mutat- kozhatik. A rendszertelen gondolkodás elkerülhetetlenül téves megállapításokhoz vezet. Feltűnő sok ilyennel találkozunk a fogorvosi irodalomban. 0 Régebbi időkben a tömések és a koronapótlások közötti elvi külömbséget fel lehetett állítani, hogy az elsők a szájban készíttetnek, az utóbbiak pedig a korona gipszmintáján. Az inlay-pótlások megdöntik ezt az elvet. 2) „A megmaradt természetes fogaknak megrongálási lehetetlensége kapocs vagy lemez érintkezés által...“ 25
