Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)
Második fejezet: A hidpótlás fogalma
kozhatnak, az anyag-é (arany, kaucsuk) vagy a kivitel-é (stancolva, öntve, fecskendezve, stb.). Hogy logikai szempontból a hid- és lemezes pótlások ezen definíciója mennyiben állja meg a helyét, mutatja a következő példa: Hová tartoznak, a hidakat megelőző időkben oly gyakran — ma már ritkábban — készült u. n. „drótpótlások“, melyeknél, tegyük fel, két középső, felső metszőfog egy drótra volt forrasztva, mely a mindkét oldalon meglevő három szomszédos fog palatinális szegélyére hajlítva, a szájpad nyálkhártyájára feküdt és végül az első praemolárist átkaroló kapcsokban végződött ? Hidpótlás ez, (faj: levehető) vagy lemezes pótlás ? Az egyik azt mondhatná, hogy „lemez nélküli“ hidpótlás, mert a szájpad nincs betakarva; a másik azt állíthatja, hogy lemezes pótlás, mert „hidpillérek“ nem lettek előkészítve; egy harmadik végül azt is mondhatná: az egész csak átmeneti forma hid és lemez között! Eldöntés céljából vegyük sorba a hidpótlás nemi jegyeit. 1. Horgonyzat: a) természetes fogakra (a praemolárisok körüli kapcsok), b) lágyrészekre is (szájpad nyálkhártyája a fogak palatinális- cervikális szegélyein); az utóbbi már egy ujabbi fajjel, mely a pro- thézist a „szilárd“, de a levehető hidféleségbe is sorozhatná, mert mind a két hidfajnál a hid lágyrészekre fekszik (gerinc). 2. Rágónyomds átvitele: fogakra és lágyrészekre ép úgy, mint a szilárd, valamint a levehető hidaknál. Annak a meghatározásához, vájjon „szilárd“ vagy „levehető“ még egy másik fajjegyet kell igénybe vennünk. Mondjuk szokás szerint (de egy fentartással, melyet most még nem, de munkám más helyén tisztázni fogok), hogy „a beteg által levehető“. Ezzel a „levehető hid“ fajfogalma teljesen ki van merítve. Eddig két nemi jegy és két újonnan hozzájött fajjegy határozza meg a hidpótlást, mint levehető hidat. De most hozzájön a 3. nemi jegy: a tér. A drót, bár a természetes fogak palatinális szegélyeire van hajlítva, mégis igen csekély szélességben a szájpadnyálkhártyára is fekszik, tehát nem a medernyújtvány gerincére, hanem oly térre, melyet a természet a fogkoronák részére nem szánt. Már ezen egy nemi jegy hiánya határozottan kizárja a „drótpótlást“ a hidpótlás fogalmából. A drótpótlás azonban a lemezes pótlásnak mind a három nemi jegyével és azonkívül egy fajjeggyel (kapcsos rögzítés) bir, miért is felette keskenynek mondható szájpadlemezzel biró kapcsos-lemezes pótlás-nak nevezendő. Koronapótlás egy természetes korona pótlása saját gyökerének jelenléte mellett.1) A koronapótlás definíciójához már két nemi jegy elegendő : A szám jegye: 1 és a tér jegye: saját gyökere. A „harapás átvitelének“ jegye magától értetődőleg elesik, mert az egy gyökérre elhorgonyzott pótlás a nyomást máshova, mint erre a gyökérre nem is viheti át. Ezen definícióból az is kitűnik, hogy Werkenthin álláspontja, melynek értelmében idézett munkájában a töméseket a koronapótlásokhoz sorolja, rendszertani szempontból teljesen jogosult. A koronapótlás „nagysága“ nem ismertető jegy. A tömés szintén koronapótlás még akkor J) Ezen utóbbi jegy feltünteti a különbséget koronapótlás és egy fognak híddal való pótlása között. 24
