Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes

IV. Fejezet. 1866-1868. A régi klinika. Orvosi fakultás. Berlini tanulmányi tartózkodás. Balassa-Társaság. Reformtervek. Közegészségi Tanács. Balassa halála

52

családjával 1868-ban — Sándor fia akkor három éves volt — Berlinbe utazik.

A berlini iskola ebben az időben kezdte felülmúlni a bécsit. Virchow a vezér, akit «praeceptor mundi medi- cinalis»-nak neveznek, Du Bois Beymond, a nagy kutató, a physiologus, Langenbeck a sebész, Frerichs és Traube a belgyógyász, Graefe a szemész, Mitscherlich a phar- makológus, Casper adja elő a törvényszéki orvostant, s a bőrgyógyász Baerensprung. Mellettük otc dolgozik az új nemzedék, Rosenthal, Cohnheim, Quincke, Nau- nyn, akik egyesülve a többi német egyetemek fiataljaival, így Nothnagellel, megalakítják a berlini physiologiai egyesületet.

Korányi Du Bois Reymond intézetében Rosenthal vezetése alatt együtt dolgozott Nothnagellel és kettőjük révén bejutott a Physiologischer Vereinba, ahol betekintést nyerhetett a német egyetemi ügyekbe és egy életre szóló baráti összeköttetéseket szerzett magának. Traube előadásai, amelyek a betegágynál felhasznált és alkalmazott pathophysiologiai előadások voltak, alapozták meg további klinikai munkásságának gondolat-irányát, Frerichs pedig kiváló példát mutatott arra, miképpen vegye ki a haladó, főleg chemiai irányzatokból részét a gyakorlati tanítás.

Egy félévig tartózkodott Korányi Berlinben és azután visszatérve, kiszélesedett látókörrel*és fokozott ambícióval látott neki a tanító és nevelő munkának.

Közben a kiegyezéssel és a koronázással megkezdődik Magyarország építő korszaka. Ebben jelentékeny szerepet játszanak azok, a vezetést lassanként átvevő emigrált államférfiak, akik száműzetésük idejét a külföldön töltve, onnan eszmékkel és tervekkel megrakod- tan jönnek vissza a hazába.

Köztük volt báró Eötvös József, az alkotmányos aera első közoktatásügyi minisztere. Eötvös bámulattal látta a külföldön a természettudományok haladását,