Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes

IV. Fejezet. 1866-1868. A régi klinika. Orvosi fakultás. Berlini tanulmányi tartózkodás. Balassa-Társaság. Reformtervek. Közegészségi Tanács. Balassa halála

53

s átérezte azoknak a nemzet szempontjából való fontosságát. 1867 január 31-én a magyar tud. Akadémia nagygyűlésének elnöki beszédében ezen felfogását hirdette is a következő szavakban : «A tudománynak befolyása naponként érezhetőbbé válik, itt, mint mindenütt, naponként inkább meggyőződünk, hogy a tudomány csakugyan hatalom, melyet az Istenség az emberi nemnek arra adott, hogy a természet törvényeit megismerve, annak urává váljék, s anyagi jólétét biztosítva, azon szellemi emelkedés és kedélynemesítés után törekedjék, mely magasabb feladatát képezi.»

Eötvösnek ezen megértő fogékonyságát Balassa és Markusovszkyhoz fűződő barátsága csak fokozta. Eötvös barátságával a nagy terveket szövő Balassa- csoportnak nemcsak a karban erősödött még jobban meg a hatalma, hanem pozitív tervezgetéseik közelebb jutottak a megvalósulás felé.

Mindenki érezte, hogy az a keret, amelyben köz- egészségügyünk van, s amelyben az orvosi egyetem működhetett, nem felel meg azon színvonalnak, amely nyugaton volt található, hanem ha igazán haladni akarnak, reformoknak kell jönniük, új klinikákat, új tanítási lehetőségeket, új orvosi iskolákat kell ala- pítaniok.

Markusovszkv február 21-én az Orvosi Hetilapban írja (1867. év 20. sz.) : «az állam feladatához tartozik, hogy orvosi tanintézeteink a mai tudomány igényeinek és hazánk szükségeinek megfelelően elláttassanak és a közegészség feltételei, valamint azok sikeres kezelése létesíttessék.»

Az alkotmányos élet helyreállításával megindult minden téren a nagy munka. Az ország elhanyagolt közegészségügyének rendezése a nap követelménye. A Balassa-társaság, amely a vezéren kívül Markusovszky, Lumniczer, Than, Hirschler, Jendrassik és Korányiból állott, veszi kezébe az irányítást. Korányinak nagy