Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes

IV. Fejezet. 1866-1868. A régi klinika. Orvosi fakultás. Berlini tanulmányi tartózkodás. Balassa-Társaság. Reformtervek. Közegészségi Tanács. Balassa halála

51

Thomé zoogleái, baktériumai, cylindrotaeniumai nem voltak ugyan a kolera okozói, azonban ez az idő már a bakteriológia hajnalának derengése.

Az egyetemen az új tanárnak a megjelenése, s már első előadása, amely a digitalis hatásáról szólott egy szívbeteg bemutatásával kapcsolatosan, nagy feltűnést keltett. Korányi előadását a chirur- gusok számára tartotta ugyan, azonban annak színvonala oly magas, előadási modora olyan lebilincselő, kerek, felépített egész volt, hogy az orvostanhallgatók kezdenek a chirurgusok előadásaira járo- gatni, s a Korányi-órák vonzóerejű eseményszámba mennek.

Az első év pionirmunkája egyelőre akadályozza a mélyebb tudományos munkát s ezen évben csak két dolgozata lát napvilágot «További adatok az ideg- kórtan köréből», amelyben a trigeminus anaesthesiá- val foglalkozik és Baloldali közepetti és orsó, jobboldali comb és ülőideg környi hűdése (0. II. 1867.

18., 19. sz.), valamint «Baloldali mellhártyaizzadmány, gümős mellhártyalobból, hirtelen halál a tüdőütér be- tömeszelése folytán (embolia arteriae pulmonalis), a bal medence visszereinek röge (thrombus)» címen. Ugyanezen évben tagja lesz Pest, Pilis és Solt megyék egészségügyi bizottmányának.

Korányi Frigyes szigorú bírája volt önmagának. Sokan, mások, ha a Parnasszusra érnek, felhagynak a fárasztó munkával — hiszen céljukat elérték. Korányi Frigyesnél az elért cél csak eszköz volt arra, hogy úgy magát, mint a vezetésére bízott intézményt tökéletesítse. Érezte, hogy a nagykállói izoláltság alatt orvosi fejlődése nem történt teljesen abban az irányban, amelyre akadémikus hajlamai buzdították. Pótolni akarta e hiányokat, a mellett felfrissíteni külföldi összeköttetéseit és ezért a kartól félévi szabadságot kérve, amely idő alatt helyetteséül segédje, Kétly lett kijelölve,

4*