Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes

II. Fejezet. 1852-1861. Nagykállói exsilium. Külföldi utazások. Orvosi Hetilap megteremtése. Tudományos munka kezdete. Pályadíjak teremtésére szolgáló mozgalom. Közegészségügyi problémák. Szabolcs vármegye főorvosa. Házassága. Internáltság megszűnése

28

gálátokat két ajtó közötti hézagban végez, a mütő- növendékek gyakorlati szobája 1 y2 öl hosszú és V2 öl széles, úgy hogy hárman már nem férnek el benne. Sem hulla, sem beteganyag nincsen.

Levelét azzal fejezi be, «hogy nemsokára fogjuk mondhatni : így volt : most már nincsen !»

De nemcsak a tudományos műhely volt ebben az állapotban ! Nagyok voltak a nyelvi nehézségek is. A magyar nyelv helyett a megelőző időkben a latin, majd a német volt használatos, a magyarnak hiányzott a tudományos szókincse, s egyes újonan alkotott szavak és kifejezések egyenesen borzasztóak voltak. Éles disputák is keletkeznek nyelvészeti okokból, s amikor Oroszhegyi Józsának magyarázatában megjelenik Strecker Adolf «Szervényi vegytana», Kátay Gábor késhegyig menő támadást indít az Orvosi Hetilapban annak kifejezései ellen. A tudományos cikkek írói, hogy megértessék, mit akarnak mondani, sokszor kénytelenek zárójelben latinul vagy németül is megjelölni kifejezéseiket (pl. szunykori roham = comatose Anfälle). Minden tekintetben az építő munka kezdetének kezdetén voltak.

A tankönyvek legnagyobb része fordítás volt. Hyrtl bonctana, amelyet Foltényi s Rhédey «magyarázott». Regnault «A vegytan elemei», amelyet Nend- trich fordított, Stetter «Orvosi vegvtan»-a «magyarázta és bővíté Hamari Dániel», különben pedig elsősorban német nyelvű munkák, Canstatt «Spezielle Pathologie und Therapie», Scanzoni «Lehrbuch der Geburtshilfe, Lehrbuch der Krankheiten der weiblichen Sexualorgane» s más egyebek. Magyarul ebben az időben jelent meg általánosan elismerve dr. Grósz Lajos «Törvény- széki orvostana».

Messze el voltunk maradva a művelt nyugattól, amelynek megismerése annál kívánatosabb volt.