Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes

II. Fejezet. 1852-1861. Nagykállói exsilium. Külföldi utazások. Orvosi Hetilap megteremtése. Tudományos munka kezdete. Pályadíjak teremtésére szolgáló mozgalom. Közegészségügyi problémák. Szabolcs vármegye főorvosa. Házassága. Internáltság megszűnése

29

1857- ben tette meg Korányi Frigyes első útját Angliába. Anglia orvosi tekintetben nem tett rá különösebb benyomást, aminek egyrészt az volt az oka, hogy az előadásokat a nyelv kiejtésének nehézsége miatt sokszor nehezen tudta követni és azonkívül idegen volt számára az angol kórház és tanítási rendszer is. Azonban sokat tanult az ottani páratlan kór- tani és kórbonctani múzeumokban, főleg azonban ki- •egészítelte ismereteit és látókörét a kontinenstől eltérő társadalmi és egyéni élet szemlélete. Bekerült a legelőkelőbb angol társaságokba és ennek a miliője kétségtelenül befolyásolta világszemléletét.

Az európai metropolisok és kultúrcentrumok vonzóereje kétszeresen hatott rá az exsiliumban.

1858- ban, az Orvosi Hetilap 24-ik számában a következő hír jelent meg : «Dr. Markusovszky szerkesztő s pesti gy. orvos, dr. Hirschler pesti szem- és fülorvos, dr. Korányi nagykállói orvos és Török József pesti gyógyszerész urak, mindannyian az «Orvosi Hetilap» munkás bajnokai külföldre utaztak el, nevezetesen Párizs és Londonba. Orvosi tudományunk nemtője kisérje őket mindenütt s szorgos méh gyanánt a tapasztalatok mézterhével térjenek körünkbe vissza.»

Korányi Frigyes az utón tapasztaltakat «Üti töredékek» cím alatt X. Y. Z. név alatt írta meg az Orvosi Hetilapban (1858. 45., 46., 47., 48., 1859. 22., 23.,

30., 35., 36., 37., 46., 47., 48., 49., 50., 51. szám). Leírása olyan vonzó, s annyira jellemző az akkori európai orvosviszonyokra, hogy annak ismertetése érdemesnek látszik :

Az utazás első állomása Bécs. «A bécsi tanintézet két orvosi koródával bír melyeknek egyikén Skoda kérlelhetetlen kritikával vágja el útját minden ámításnak, akár a kór-, akár a gyógytant illetőleg, szabatosan fejtegetvén a phvsika és kórbonctan alapján a kórtünemények okát s a betegség physiologikus folyama