Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)

Az éghajlat - A havasi (hegyi) klíma - A különböző éghajlatok gyógytani használata

egy beteg azt hiszi, hogy meggyógyul, ha ezen vagy amazon a gyógyhelyen tartózkodik. «Davosba megyek» egyértelmű azzal, hogy «haza hozom egészségemet». A gyógyulás az ilyen helyeken a laikusnak inkább csudának tetszik, nem pedig, ép úgy mint otthon, körülményekhez, magaviselethez, életmódhoz kötve. Mily kicsapongások követetnek el e helyeken játékban és hát még in baccho et venere ! Hisz most már nem árthat! Mindenekelőtt szükséges tehát a beteget teljesen felvilágosítani, hogy e gyógyhelyeken többnyire csak jobb feltételek vannak, hogy p. o. a beteg több időt tölthet el a szabadban, éjjel-nappal jobb levegőt élvezhet, mint a borús otthonban; de hogy ezen előnyöket fel is kell használnia, és hogy az órák- vagy napokig való tartózkodás a forró, vagy rosszul szellőzött salonokban, a társalgó- és olvasó-termekben és az összes mulató-helyeken, hol sok embernek kipárolgásai vegyülnek egybe, hogy a rosszul választott lakás, a rossz táplálkozás ott épen olyan káros hatásúak mint otthon; hogy a meghűlésnek Olaszországban ugyanazok a rossz utóhatásai vannak, mint Németországban; hogy minden izgalom, a szerelem és gyűlölet, a mértékletlenség, szóval a testet s lelket rontó mindennemű szenvedély mindenütt ugyanazokat a hatásokat okozza. Meg kell a beteget tanítani arra, hogy a gyógyhelyen ugyanazon elővigyázati és diaetetikai szabályokkal kell élnie, amelyekre otthon kellett vigyáznia, hogy a klimatikus gyógyhelyen az összes rendszabályok leglelkiismeretesebb követése mellett is csak némikép több az eshetőség egészségének helyreállítására, de hogy azok nélkül soha és sehol sem lehet biztos vagy csak megközelítőleg bizonyos a jó sikerben.

6. Egy orvos sem képes arra, hogy egy bizonyos betegségre nézve a legalkalmasabb, vagy csak alkalmas gyógyhelyet is megmondja; először azért, mert egy helynél sem lehet előre látni, milyen lesz az idő az ott tartózkodás alatt, és némely esztendőkben a különben rendkívül kedvezően fekvő helynek vagy a kedvezőtlen szél és örökös eső, vagy váratlan erős fagy képezi tartós szerencsétlenségét; másodszor, mert egy orvos sem képes az élő beteg testében a kóros változásokat teljesen megdönthetetlen biztos módon megítélni; hisz még a hullában és a górcsővel is gyakran alig megbirható nehézségek állják útját a helyes felfogásnak, és végre mert, feltéve, hogy a kiima és a betegség mibenléte meghatározott biztos pontok volnának is, a klimatikus javallatok az egyes betegségekre oly bizonytalanul és oly kevés szabatossággal vannak megállapítva, mint az éghajlati viszonyok élettani hatása. Azért tehát az idegenben úgy mint odahaza a legelőször