Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
Az éghajlat - A havasi (hegyi) klíma - A különböző éghajlatok gyógytani használata
76 ajánlott helyet csak az odavaló orvossal és a beteggel ott helyben tett közös tapasztalat alapján kell, mint valóban kedvező vagy kedvezőtlen hatásút, kipróbálni. Első esetben aztán el lehetne határozni a végleges letelepedést, de csak annyi időre, míg az időjárás és a beteg javulása tartósan kedvező. Az utóbbi esetben pedig az illető helyet mással lehetne fölcserélni. Világos, hogy ily módon és ilyen kilátások mellett a. beteg egy ideig nem tehet nyugalomra szert és nem egy beteg jő abba a veszedelembe, bog}7 tétova lesz, s ha hamar nem érez javulást, nyugtalanul bolyong helyről-helyre, s ezzel egészségének rosszabb szolgálatot tesz, mintha otthon maradt volna. Persze, ha p. o. az Olaszországban szóba jöhető éghajlati gyógyhelyeket egyszerűen két csoportra lehetne osztani, pl. meleg száraz és meleg nedves helyekre, akkor csak a következő egyszerű megfontolás lebeghetne előttünk: ha a beteg az egyik csoport egyik gyógyhelyén nem látja a remélt javulás bekövetkezését, akkor hiába költözik ugyanazon csoport bármelyik más gyógyhelyére, s akkor mindjárt a másik csoporttal tehetne próbát. Sajnos azonban, hogy a sokféle évi ingadozások mellett az egyik évben sok nedvesség van ugyanazon a helyen, melyen az előző évben rendkívül szárazság volt, úgy, hogy a klimatikus beosztásnak is, mint minden más mesterséges beosztásnak, készen kell lennie arra, hogy a termeszét megváltoztatja. A klimato- therapeutikai értékesítése az olyan kifejezéseknek, mint: renyhe, izgékony constitutio, izgató, lehangoló, csillapító, csendesítő éghajlatok, csak azt mutatják, mily sok homályos pontot vagyunk kénytelenek jelszavakkal betölteni. Az éghajlat megválasztásánál betegek számára általános tételnek elfogadhatjuk a következőket: nyáron a beteget a forróság bágyasztó hatásától kell megoltalmazni erdei, tengeri, vagy középmagasságú hegyi klímával, télen pedig egyrészt a hüléses betegségektől, másrészt pedig a szobában üléstől kell megmentenünk, vagy meleg délvidéki, vagy magas havasi kiima választásával. A nagyon magasan fekvő gyógyhelyeknek nyáron semmi esetre sincs több jó oldaluk, mint a középmagasságu helyeknek; télen ellenben a magas havasi helyek, noha hidegebbek, a sok verőfényes nap és a hőmérsék csekély ingadozásai miatt hasznosabb tartózkodó helyűi szolgálnak és sokkal több olyan nappal kínálkoznak, melyen a szabad levegőt élvezni lehet, mint a kevéssé magas havasi helyek. De meglehetős általánosságban azt tartják, hogy nemcsak a legmagasabb, de a középmagasságu havasi helyek is kevésbbé alkalmasak
