Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)

Az éghajlat - A havasi (hegyi) klíma

vízmennyiség stb. szerint ismét igen sokféle külömbségekkel kínálkozik.

E kiima kiváló fontossággal bír reánk nézve, miután hazánk nagyobb része e kategóriába tartozik, annál fontosabb pedig, mert, a hogy a gyógytani részben majd bizonyítani próbáljuk, a legtöbb betegség ellen, melyeket klimatikus úton szoktunk gyógyítani, e klímában is ép úgy megtaláljuk vagy megszerezhetjük a gyógyító tényezőket, mint a sokkal távolabbi, nehezen elérhető és sokkal drágább idegen éghajlatokban.

A délicbb lapályok ú. m. Olaszország, déli Francziaország, Észak-Afrika és néhány sziget klímája különösen fontos, tekintve a német turisták áradatát. Mindezeknek közös tulajdonságuk, ha fokozatban el is térnek : hideg évszakaik rövidebbek, s hogy a hidegség ez utóbbiakban sem éri el a szélső fokokat, s továbbá, hogy sohasem fordulnak elő az olyan szélsőségig menő évi hőmérsékek, mint nálunk. És ezért naponkint s az egész éven át sokkal több időt lehet a szabadban tölteni kellemetlen érzés és káros behatás nélkül, és éjjel is könnyebben juthatunk szabad levegőhöz, mint nálunk. E kiima főfontossága tehát nevezetesen betegekre nézve azon lehetőségben rejlik, hogy minden nap hosszabb ideig élvezhetik a szabad, tiszta levegő jótékony hatásait. De a déli helyek közül is csak keveset lehet használni gyógyhelynek, u. i. csak azokat, melyek nincsenek a délszaki pornak, piszoknak és bűznek, az elbágyasztó sivatag szeleknek (Sú’okko, Föhn) és heves éjszaki szeleknek kitéve. Észak-Afrika nagy területeiben a sivatag éghajlatának kiváló tulajdonsága a levegő rendkívüli szárazsága, a forró nap s a hideg éjszaka.

Olaszország, bármily szép is egészben véve az ott időzés, csak annak használ, ki nem futtában, hanem csak lassankint közeledik dél felé és így szokik a kiimához, ki a legnagyobb kényelemmel élhet, s ki a sok hideg téli napra is megszerezheti a megfelelő lakásbeli és ruházati viszonyokat.

A havasi (hegyi) Mima.

1000—2000 méter magasságban fekvő helyeken a legfontosabb gyógyító tényezőknek tekintik jelenleg főkép : 1. az alacsony légnyomást és az avval kapcsolatos viszonyokat ú. m. a ritkább, élenytar- talomban szegényebb levegőt, 2. a levegő tisztaságát és a kisebb pormennyiséget, nevezetesen a hófödte területeken (Pasteur). A többi