Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
Az éghajlat - A lapályok klímája
59 fürdőknek, melyek, mint a sósfürdők mind, magában véve már igen élénkítik az anyagcserét. A behatást a többi működésekre, a dolog természete szerint is, már igen nehéz megállapítani, mert a külömb- ségek a közönséges szárazföldi levegővel szemben mégis csak igen csekélyek lehetnek; vannak azonban adatok arra nézve, hogy a légzés és érverés száma csekély mértékben kevesbedik, hogy a belek peristaltikus mozgása meglassndik s a székürülés megreked, s hogy az álom igen mély. Hogy ez úgy van e, az még nincs eldöntve. Nekem úgy tetszik, hogy a tengeri levegőnek az a befolyása az anyagcsere folyamataira, melyet Beneke állít, még nincs megdönthetien biztossággal megállapítva. Egyébiránt a ki a tengeri levegőt használja, többnyire fürdeni is szokott, úgy hogy mindig mind a két tényező élettani hatását kellene tekintetbe venni. Gyógytani szempontból kiválókép az éj szaki tengerek partján való tartózkodást és az azokban való fürdést felülmulliatlan hatásuak- nak tartják görvélykórnál és annak következményeinél, elkényeztetett vagy finom bőrű egyéneknél fellépő hurutos és csuzos bajoknál; a szegényvérű és ideges állapotok különféle nemeinél, gümőkóros hajlamnál vagy kifejlődött tüdősorvadásnál. Ezen betegségek nagyobb része ellen azonban a tartózkodás egészséges falusi levegőben is kitünően hat; még görvélykór ellen is, ha egyúttal sós fürdőket is használhatunk. A bőr elkényeztetése és gyengesége ép olyan jól enged, ha a következetesen végrehajtott hideg mosogatásokat és hűvös fürdőket édes vízzel csináljuk is. A tengerparton való tartózkodásnál rosz- szabbra fordulnának állítólag izzagos bőrbetegségek, légrekedés és a vérforgás zavarai. 1 A lapályok klímája. E tekintetben igen nagy külömbségek vannak, a szerint a hogy nagy pusztákkal vagy hegyekkel körülzárt völgyekkel, bő vagy kevés vizű, melegebb vagy hidegebb vidékekkel van dolgunk. A szélességi fokok szerint következő beosztást tehetünk: a) az éjszaki lapály kiimája, a milyen Ivözép-Európának, tehát Németország, éjszaki Francziaország stb. lapályainak, lankáinak és alacsony fekvésű völgyeinek éghajlata. A légnyomásra, hőmérsékre és nedvességre nézve kevés szembeötlő tulajdonsága van a déliebb és a havasi éghajlattal szemben ; de a nyár igen meleg s a tél igen hideg, az időjárás átlagban igen változó és a talajminőség, erdős vidék és
