Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)

Az éghajlat - Éghajlati gyógytan - Az egyes éghajlati tényezők élettani hatása

ják. A szelek tehát mindenekelőtt már az által is igen jótékonyan hatnak, hogy a levegőt megtisztítják. A szél ereje kisebb-nagyobb inger g}'anánt hat a bőrre és a testre; a többi hatások azonban sok egyéb kisérő körülménytől, a levegő melegsége és hidegségétől, nedvességétől és szárazságától függenek s ezért e helyen velük nem is foglalkozhatunk. Mindamellett rendkívül nagy fontossággal bírnak gyógytani szempontból, mert azok teremtik az időt, s majd sűrű felhőket, majd derült verőfényt hoznak; minden éghajlati gyógyhelyre nézve szükséges tehát, hogy káros szelektől oltalmazva legyen; fökép kártékonyak a heves hideg és száraz szelek mell- és csuzos betegeknek.

4. A levegő nedvessége. A levegőben mindig van vízgőz, majd igen kevés, majd igen sok. A levegő annál többet vehet fel, mennél melegebb, de ritkán van vízgőzzel telve. Ha a levegő hőmérséke száll, akkor bizonyos foknál a vízgőz egy része mint harmat, eső vagy hó kiválik. A viszonylagos (relativ) nedvesség (vagyis azon nedvesség, mely bizonyos hőfoknál a levegőben megvan, arányosítva az ugyanazon hőfoknál lehetséges legnagyobb nedvességhez, vagyis tökéletes meg- teléshez, és ez utóbbihoz véve százalékokban kifejezve) nagyon fontos a test kipárolgására nézve; mennél kevesebb a levegő párája, annál több nedvességet vesz át a testből; és mennél több a pára, annál kevesebbet. De ha a levegő száraz és a bőr párolgása erősebb, akkor a szervezet meleget is többet veszít; s azért a test nem érzi olyan kellemetlennek a forró száraz levegőt, mint a forró nedves levegőt. A hideg, de száraz levegőt nem érezzük olyan hidegnek, mint a hideg és nedves levegőt, mert a nedves ruha jobban vezeti a meleget s á melegvesztés ez utóbbiban nagyobb, mint az elsőben. Száraz meleg időben a bőr száraz, verejtékképződés és liugyelválasztás csökkenik, a szomjúság növekedik; nedves meleg időben kellemetlen bőséges izzadás támad, a veseműködés, az étvág}7, az anyagcsere energiája kevesbedik; nedves és hideg levegő ellenben csökkenti a bőr és tüdő kipárolgását és szaporítja a húgykiválasztást. Száraz levegő izgató befolyással van a bőrre és nyákhártyákra, ezekre főkép azért is, mert egyúttal az oltalmat nyújtó nyálelválasztás nagyon csökkenik; innen jő aztán a lobos nyákhártya- és tüdőbetegségek nagy száma, fökép hideg száraz időben. A levegő túlságos nedvessége ellenben inkább csuzos bántalmakat okoz. Éghajlati gyógyhelyeknek tehát a nedvességnek csakis középfoka alkalmas. VivENOTazO—55 százalékos viszonylagos nedvességű levegőt (psychometerrel mérve) túlsá54