Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
Az éghajlat - Éghajlati gyógytan - Az egyes éghajlati tényezők élettani hatása
gos száraznak, az -">6—70% mérsékelt száraznak, a 71—85% mérsékelt nedvesnek, a 86—100° o pedig túlságos nedvesnek tartja. A meleg és hideg levegő találkozásánál képződő felhők, ködök, eső és hó más szempontból is igen fontosak a betegre nézve, mert ezek fogják el tőle a forró napot, vagy ezek szorítják őt szobájára. Ép ezért igen nagy gonddal és pontossággal jegyezték gyógyhelyeken a verőfényes, borúit, esős stb. napok számát. Egyébiránt nem szabad elfelednünk, hogy az eső tisztítja a levegőt, ép ezért a betegek többnyire igen jól vannak, midőn esik és eső után is ; s hogy továbbá a hó is tisztitólag hat, akkor is mikor esik, mert a szerves poros anyagokat a földre ragadja, akkor is ha a földet elborítja, mert akadályozza e pornak felkelését. A földet takaró bóréteg végre nem engedi, hogy erős szél támadjon, mert megakadályozza a föld átmelegedését. 5. A levegő tisztasága. Noha az éghajlat s az éghajlati tényezők az egyes éghajlati gyógyhelyeken oly igen különbözők a szerbit, a hogy a gyógyhely éjszaki vagy déli vidéken, tó vagy tenger mellett, vagy benn a szárazföldön, magas vagy mély helyen van-e, mégis van egy közös tulajdonságuk, melyet az orvosok és laikusok minden időben ösztönszerüleg kerestek s ez a levegő tisztasága ; ez azt teszi, hog’ll ne legyen henne se por se füst, vagy mennél kevesebb ebből. A hol sok ember lakik egymás hátán, mint a városokban, ott voltaképen még nem alapítottak klimatikus gyógyhelyeket, s ha igen, nem voltak képesek azokat sokáig fentartani, voltak bár a legszebb éghajlatban, birtak bár a legegészségesebb fekvéssel; közel az ilyen városokhoz, azok környéken igenis alapítottak, de a leglátogatottabb, a legkedveltebb helyek magányos vidékeken vannak, vagy legfeljebb kis helységekkel vannak egybekötve. A levegő nagyobb tisztaságának, mely minden klimatikus gyógyhelyen megvan, még eddig mindig határozott, biztos, kedvező hatásokat tulajdonítottak. Világos dolog, hogy a tiszta levegő csak annyiban hat kedvezőn, a mennyiben kevés benne a kórszerző tényező, a mennyiben a lélekzést előmozdítja és támogatja. Ki nem élvezte még a mély légzés kellemetességét, midőn, szabadulva a város porától, tüdejét az erdők vagy hegyek tiszta levegőjében mintegy fürösztötte. És visszatérve városi lakásába, ki ne érezte volna azt a tompa fojtó nyomást, melyet a poros levegő légzése okvetetlenül okoz ? Mindaz, a mit por elnevezes alatt összefoglalunk, a legkülöm- böző testekből és anyagokból álló keverék; alkotó részeit három, alapjukban kiilömböző csoportra oszthatjuk, u. m. szervetlen, élet
