Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
Az éghajlat - Éghajlati gyógytan - Az egyes éghajlati tényezők élettani hatása
légzőszervek nyákhártyájának több nyugalmat szerez s azokat ritkábban izgatja. 2. A légnyomás, mely a tengerszínén általában véve 760 mm higanyoszlop súlyának felel megs mely a felnőtt ember testére 15500 kilogramm sulylyal nehezedik, a talaj emelkedésével kevesbedik, és pedig annyival, mennyit az emelkedés alatt levő levegő oszlopa nyom ; miután a levegő mélyebb rétegei nehezebbek, mint a magasabb rétegek, a következés az, bogy a légnyomás apadásának nagysága a hely növekedő emelkedésével csökkenik, a mikép az a következő táblából kiderül: Magasság a tenger színe fölött Higany nyom ás A testre nehezedő nyomás m. mm. kilogrammokban. 0 760 15500 10Ü 750 15300 200 741 15110 500 714 14560 1000 670 13675 2000 591 12083 A légnyomás a levegőoszlopnak változó hőfoka és nedvessége következtében minden helyen naponkinti és évenkinti ingadozásokat mutat; de ezek nem nagyok; Lipcsében p. o. nyáron 0,570 mm. hg., télen 0,360 mm. hg., és annál csekélyebbek, mennél magasabban fekszik a hely. A fokozott és csökkent légnyomás élettani hatásait részint a pneumatikus harangoknál (32-ik oldal), részint a havasi éghajlatnál (61-ik oldal) bíráltuk, és azért e helyen csak röviden említjük, hivatkozva főkép a havasi klímáról szóló tanulmányunkra, hogy a légnyomás különbségeinek nincs nagy szerepük az éghajlati gyógytanban, mert az éghajlati gyógyhelyek többnyire 500—1500 meter magasság közt vannak, e magasságban pedig a levegőritkulásnak még nincs jól bebizonyítható befolyása a szervezetre. 3. A szelek. A megmelegedett levegő felemelkedik és fenn a földsarkok felé áramlik; helyét alant elfoglalja az oda áramló hidegebb és nehezebb sarki levegő; ezen az úton támadnak a szelek, melyek másodperczenkint 1—150 lábnyi gyorsasággal fújhatnak. Egészen nyugodt mozdulatlan levegőben, mint p. o. szobában, por, füst, fertőző anyagok úgy meggyűlnek, hogy a légzést sokszor elszorítják, s ha nagyon meleg van, az egész idegrendszert rendkívül lehangol
