Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A levegő - A hordozható légző készülékek - A gyógyító alkalmazás
25 kély vagy épen semmi javulás sem mutatkozik; sőt körülmények között néha, a hogy már több ízben meggyőződtem, még feltűnően súlyosbodnak. E körülményről nem szabad megfeledkeznünk, ha az emphysema pneumaticus kezelésének hitelét nem akarjuk rontani. — Waldenburg a pneumaticus kezelés alkalmazására vagy mellőzésére, illetőleg a jó vagy bal sikerre nézve azon meggondolásra méltó szabályt állítja fel: ha az empbysematicus betegnek kilégzésnél ritkított levegőbe még sikerül jelentékeny mennyiségű levegőt kilehelni — legalább annyit, mely a vitális tüdő térfogatát nem igen kis mértékben haladja meg, vagy mely egészben véve legalább a rendes vitális térfogatnak megfelel — ha tehát a mellkas még tágulásra képes, a mellkas és tüdő is még képes arra, hogy a szabálynak inkább megfelelő módon mozogjanak: akkor a kórjóslat a ritkított levegő használatára kedvező. De ha a beteg kilégzésnél ritkított levegőbe alig lehel néhány száz köbcentiméternél többet ki, mint a mennyire tüdejének már is nagyon csökkent vitális térfogata rúg: akkor ez azt bizonyítja, hogy a mellkas és tüdő mechanikus segítséggel sem eléggé kepesek a kisebbedésre, és kórjóslat kedvezőtlen fog lenni. A tüdő egyszerű légdaganatának kezelése abból áll, hogy heteken át naponta 1 vagy 2-szer 50—150 kilégzést tétetünk — Vso egész — V30 légköri nyomásig ritkított levegőbe. De ha az emphysemát erős hörghurut kiséri, akkor naponta 1— 2-szer előbb 20—50 belógzést tétetünk (+ Voo légkörnyomású) sürített levegőből, aztán 50—70-szer (— Vso egész — V40 légkörnyomású) ritkított levegőbe leheltetünk, és utoljára ismét 20-szor sürített levegőt szívatunk be. Ez utóbbi esetekben igen jó szolgálatot tett nekem, ha a pneumaticus kezelést a GERHARDT-féle mellkas összenyomással kötöttem egybe. Minthogy az összeszorítás a kezekkel nagyon is kifáraszt, a dolgot úgy teszem, hogy a beteget hátulról egy segéddel két oldalt átkaroltatom, oly módon, hogy kezeit elől összekulcsolja, és a sűrített levegő belégzésénél mérsékelt nyomással ellensúlyozza a bordák kifelé mozgását, a kilégzésnél pedig a karok újbóli összeszorításával támogattatja a kilégző mozgást. Ezzel a GERHARDT-féle eljárással még öregkorbéli hörghurutos és rövid lélek- zetű emphysemáknál is igen szép eredményeim voltak. Biedert azt állítja, hogy még igen régi emphysematicusoknál is tapasztalt eredményt, csak hog}r a kezelésnek igen óvatosan kell történni, kevés belégzést tétetünk sürített levegőből 2-szer 10—20 lélek- zetet V90—V70 nyomás mellett, 10 perczig szünetelünk és szalmiakot szívatunk be, hogy a rendesen szívós nyálka olvadjon s a belégzések
